A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

Gazdag István A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945—1948 között Debrecen történetében évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság, az agrárnépesség. A felszabadulás után kibontakozó népi demokratikus forradalom éveiben az általános politika függvényeként változáson ment keresztül a földművelésügyi kormányzat, illetve a város vezető testületei által körvonalazott és megvalósított agrárpolitika. A földreform következtében átalakulás bontakozott ki a mezőgazdaság üzemi viszonyaiban és az agrárnépesség struktúrájában. Dolgozatunkban megpróbáljuk nyomon követni Debrecen 1945—1948 közötti agrártörténeti fejlődésében bekövetkezett változásokat, amelyek közvetlenül megelőzték a magyar mezőgazdaság történeti jelentőségű korszakváltását. Elöljáróban rövid áttekintést adunk Debrecen mezőgazdaságának felszabadulás előtti történetéről. Debrecen az Alföld keleti—északkeleti részén fekszik. A város területe talajtani szempontból két eltérő — nyugati oldala a hajdúsági, keleti oldala a nyírségi — tájegységbe tartozik. A hajdúsági területen a csernozjom típus az uralkodó talaj — a város legjobb termőképességű ondódi és macsi területei—, amelyben a szerves és szervetlen tápanyagok jól hasznosíthatók, ezért termőképességük kiváló. A nyírségi tájon nagy kiterjedésű "homoktalajok találhatók, elsősorban Pallag, Apafa, Fancsika, Martinka, Nagycsere, Gút, Haláp, Bánk, Kondoros és Рас határrészeken. A homokterületek legnagyobb kiterjedésű talajtípusai a kovárványos homok és a humuszos homoktalajok. Az előző gyenge termőképességű, rossz vízgazdálkodású és nehezen művelhető. A humuszos homoktalajok általában közepes és jó termőképességűeknek mondhatók. A réti és a lápos réti talajok a hajdúsági és nyírségi táj mély vonulatain találhatók, termőképességük ugrásszerűen növelhető. Debrecen város mezőgazdaságilag művelt összterülete 30% csernozjom, 25% kovárványos futóhomok, 25% humuszos homok, 20% réti és lápos réti talajokból tevődik össze.

1 Megállapíthatjuk a talajtani adottságokból kiindulva, hogy a város határa a kialakult területhasznosítási módnak megfelelően jól művelhető. A mezőgazdasági termelés színvonala a tápanyaggazdálkodás, valamint a talajművelés korszerűsítésével tovább javítható. A város mezőgazdasági területének művelési ágak szerinti megoszlása 1935-ben:

2 Debrecen Magyarország Művelési ág kh % % Szántó 86 302 51,95 60,90 Kert 1 557 0,94 1,36 Rét 6 861 4,13 6,90 Szőlő 862 0,52 2,22 Legelő 43 194 26,— 10,58 Erdő 14 991 9,03 12 — Nádas 132 0,08 0,31 Fa vet. 12 202 7,35 5,73 235