A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

A művelési ágak szerinti megoszlás fontos szempontokat kínál a város mezőgazdaságának jellemzéséhez. Annak ellenére, hogy a szántóterület 9%-kal az országos átlag alatt van, a város mezőgazdaságára a külterjes művelés, a külterjes állattenyésztés volt a jellemző. Az intenzív kultúrák — kert, szőlő m űvelés — lényegesen elmaradtak az országos átlagtól, a nem eléggé hasznosítható legelőterület viszont az országos átlagnak több mint másfélszeresére rúgott. A városkörnyéki földek termésátlagai kivétel nélkül alul maradtak az országos átlagnak:

3 Átlagtermés 1937—1938-ban M: q/kh Termény Debrecen Magyarország Búza 9,2 9,6 Rozs 6,7 7,3 Árpa 8,3 9,2 Zab 6,4 8,— Szemes kukorica 12,3 13,1 Burgonya 40,3 42,3 Cukorrépa 103,— 126,6 Dohány 7,8 7,9 Napraforgó 5,9 6,4 Lucerna 27,6 27.9 Földbírtok megoszlás 1935-ben

4 Birt. nagys. kh. földbirtok száma Aránya % kh. Aránya % 0—1 szántó nélkül 7 318 56,23 1 464 0,9 szántóval 1 134 8,7 627 0,4 1—5 2 020 15,6 4 654 2,8 5—50 2 160 16,5 37 439 22,5 50—100 222 2,— 14615 8,8 100—500 94 0,7 17 780 10,7 500—1000 7 0,05 4 772 2,9 1000—3000 2 0,01 2 830 1,7 3000— 1 0,01 81939 49 3 összesen: 12 958 100,— 166 120 100,— A népszámlálás adatai meggyőzően bizonyítják a birtokterület és a birtokosok számának aránytalan megoszlását. A paraszti gazdaságok csoportjait elsősorban a birtokkategóriák alapján ábrázoljuk, jóllehet számos más körülmény is befolyásolta a paraszti gazdaság jövedelmének alakulását (a föld minősége, a gazdaság felszereltsége stb.). Adataink alapján a 0—1 kh kategórián belüli birtokosok átlagosan 320 (szántó nélküliek), illetve 880 (szántóval) négyszögöles parcellákkal rendelkeztek. Az agrárnépesség 65%-a tehát a földbirtoknak csupán az 1,3%-át birtokolta. Ez a réteg jelentette a félproletár kategóriát és számára a megélhetést csak a részes bérlet és az alkalmi munkák biztosították. A törpebirtokosnak számító 1—5 kh kategóriába tartozók átlagosan 2 kh 480 • földdel rendelkeztek, tehát a többség a birtokkategória alsó övezetében helyezkedett el, így életük nem sokban különbözött az előző csoporttól. 1 Debrecen város általános rendezési terve. Készítette: Lovas Imre és Pálinkás Miklósné. (Debrecen, 1978.) 19—25. 2 Magyar Statisztikai Közlemények. 99. k. 1935. I. Összefoglaló törvényhatósági táblák. 166—-167 3 A Tiszántúl fontosabb mezőgazdasági statisztikai adatai (1935-től 1939-ig) (Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Debrecen) XVI. táblázat. 4Uo. 236