A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

Téglagyár Rt igazgatója) közösen bérelték a hajdúszoboszlói Bohn-féle téglagyárat is, s erre a bérletre alapították meg a „Hajdúszoboszlói Téglagyár Kft"-t.

70 Ebbe, az általuk létrehozott korlátolt felelősségű társaságba, azután bevonták a debreceni téglagyárak által létrehozott téglakartell — amelyhez az ő üzemeik is tartoztak — minden egyes tagját. Érdemes megjegyeznünk, hogy a Tóth és Sebestyén cég téglagyárosi tevékenységét 1923-tól kiegészítette egy műkőüzemmel is (Debreceni Műkőgyár Rt), ahol cementárukat, sírköveket, szobrászati munkákat is előállítottak. Ettől kezdve —• bár a műkőgyár és a téglagyár külön telephelyen üzemelt — a korabeli források magát a téglagyárat is, gyakran a „Debreceni Műkőgyár Rt Téglagyárának" nevezik. Erre tulajdonképpen 1939. szeptember 26-a után annyiban meg is lett a jogi alap, hogy ekkor olvasztották be a „Tóth és Sebestyén Rt"-t a „Debreceni Műkőgyár Rt"-be, tehát a tulajdonosok különböző néven szereplő vállalkozásaikat egy közös részvénytársaságba vonták össze.

71 Ugyanakkor a helyi tégla kartell alapítását követően (1936. február, illetve 1938. január) téglagyártásukat rövidesen beszüntették, és 1939-ben bejelentették az I. fokú Közigazgatási Hatóságnak, hogy a Tóth és Sebestyén Rt Téglagyár leállt.

72 g) Néhány kisebb jelentőségű vagy rövidebb ideig működő üzem A rendelkezésünkre álló források igen tág köre ellenére csak igen hiányos adatokat sikerült feltárni néhány más, eddig írásunkban említésre nem került téglagyárról. Debrecen sz. kir. város téglagyára mellett időrendben másodikként Boschetti András üzeméről tesznek említést a források. Boschetti András eredetileg a város tulajdonát képező szikgáti cserépvetőt bérelte ki selyemhernyótenyésztés céljára.

73 Ez a vállalkozása azonban kudarcba fulladt. Valószínűsíthetően ezt követően fogott hozzá bérletében a tégla és cserépgyártáshoz. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1879—1880-as kimutatásában üzemének termelését évi 250 000 darab téglára és cserépre becsülték. A gépek meghajtását egy lójárgány végezte. A felszereléshez és a berendezéshez tartozott még 4 db cseréppréselő, 1 agyaggyúró és tisztító, valamint 3 kemence (nem körkemence!). Az üzemben ekkor 20 férfi és 5 nő munkás dolgozott 180 napon keresztül (napi 15 órában!), akiknek bére 70 krajcártól 1 forint 50 krajcárig terjedt. Az 1890-es kimutatás már nem közöl adatokat az üzemről, valószínűsíthetően Boschettinek ez a vállalkozása sem járt sikerrel.

74 Lényegében azonos időben kezdte meg működését Zichermann Ignác mérnök feleségének neve alatt egy másik téglagyár, ahol a már előzőekben említett 1879—1880-as kimutatás szerint csupán kézi erővel folyt a termelés. Ebben az üzemben évente 200 000 ezer cserepet és téglát állított elő a 4 férfi, a 2 női és a 2 gyermek munkás.

75 A korszak egyik legszélesebb körű vállalkozását (építész, fürdő, sörgyártás, stb.) folytató család, a Szikszay család sem maradt ki a téglagyártásból. A család egyik tagjának, az építész Szikszay Lajosnak (Péterfia utca 43. sz. alatti lakos) is működött 1890-ben egy téglagyára 23 férfi, 15 nő és 6 gyermekmunkással. A Szikszay féle gyár évente 1 650 000 db téglát és 50 000 darab cserepet állított elő 24 ezer forint értékben.

76 Az 1902-es Debreceni Képes Kalendárium, már mint gőztéglagyárról tesz említést Szikszay üzeméről, de hogy mikor történt ennek a technikai újításnak a bevezetése, arról a kútfők sajnos nem nyújtanak felvilágo70 A Hajdúszoboszlói Téglagyár Rt. bérletével kapcsolatos bővebb ismertetést 1. Szűcs Ernő: Tég lakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936—1944) (Hajdú-Bihar megyei Levéltári év könyv IV. kötet. Szerk.: Gazdag István, Debrecen, 1978). 68—70 71 MBi T. V. kötet 148. 72 HBmL IV. B. Az I. Közigazgatóság iratai 1406/g 128. 73 Szűcs Ernő: Debrecen ipara az abszolutizmus korában (Debrecen ipartörténete, Szerk.: Dr. Ránki György, Debrecen, 1977.) 50—63. 74 DKI&z 1879—1880-as és az 1890-es évekre 164—165., illetve 98. 75 DKISLZ 1879—1880-as évekre 164—165. és Dr. Király Ferenc: i. m. 712. 76 DKIaz 1890-es évre 98. Szikszay Lajos a Cégbíróság nyilvántartásába eredetileg (1876. június 19én) mint építész lett bevezetve (MBi E. I. 39. 1.) téglagyára ekkor még nem volt. Azt valószínűleg a múlt század 80-as éveinek második felében alapíthatta. 15 Évkönyv— 1978 225