A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

XI. sz. táblázat A Vulkán Téglagyár dolgozóinak létszáma az egyes években 1912—1942 között" Kereskedelmi tisztviselő Műszaki tisztiviselő Művezető Munkás Ev Kereskedelmi tisztviselő Műszaki tisztiviselő Művezető férfi nő Összesen 1912. évben 2 — 1 40 25 68 1913. évben 2 — 1 10 10 23 1920. évben 1 —. 2 10 10 23 1921—1926 között üzemen kívül 1927. évben — 1 1 49 28 79 1928. évben 1 1 49 29 80 1929. évben 1 1 39 23 64 1930—1933 között üzemen kívül 1934. évben —. — 1 22 16 39 1935. évben — 1 1 23 7 32 1936. évben — 1 16 8 25 1937. évben — — 1 19 9 29 1938. évben — —. 1 24 9 34 1939. évben — — 1 18 11 30 1941. évben — — 1 18 10 29 1942. évben —• — 1 20 10 31 e) Hortobágy Téglagyár Rt Egyes, Debrecen város ipartörténetével foglalkozó feldolgozások szerint a Hortobágy Téglagyár Rt 1912-ben kezdte meg üzemelését. Ez a megállapítás két szempontból is pontatlan. Egyrészt ez az üzem 1911-ben „Ercsey Gyula Hortobágy Téglagyára" cégjegyzéssel kezdte meg üzemelését, tehát nem 1912-ben, másrészt — hasonlóan a Vulkán Téglagyárhoz — csak 1918. május 16-án alakult részvénytársasággá, így mint részvénytársaság sem 1912-ben létesült.

58 A gyár első tulajdonosa, Ercsey Gyula résztulajdonos maradt a társas vállalattá alakulás után is, bár a főrészvényesek Klein Miksa kabai és Ritter Ignác debreceni lakosok lettek. A gyár mint részvénytársaság eredetileg 200 000 korona alaptőkével rendelkezett (200 db 57 HBmL XXVII. BFi 202. 11. 58 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d 84. és Magyar Pénzügyi Compass 1923—1924. (Bp. 1924.) 11. 1. vö. Csobán—Csűri: Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (Vármegyei szociográfiák XII. Bp. 1940.) 95. Ercsey Gyula—

id. Czeczei József közlése szerint — hajdúszoboszlói lakos, szolgabíró volt, ezért ezt a gyárat a munkások „Bírógyár"-nak nevezték. 221