A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

VI. sz. táblázat Debrecen sz. kir. város Téglagyára dolgozóinak létszáma 1929—1943 között

31 Év Kereskedelmi tisztviselő Műszaki vezető Művezető Munkás Év Kereskedelmi tisztviselő Műszaki vezető Művezető férfi nő Összesen 1929 2 1 1 85 15 104 1930 2 1 1 120 30 154 1931 2 1 1 57 8 69 1932 2 1 1 34 10 48 1933 2 — — 1+2 —• 5 1934 nincs adat a gyár nem üzemel ? 1935 2 — 1 63 2 68 1936 2 •— 1 25 + 3 14 45 1937 2 — 1 45 + 3 17 68 1938 2 — 1 50+1 18 72 1939 2 — 1 54+1 21 79 1940 2 —• — 41 20 63 1941 — 40 20 62 1942 2 — — 40 20 62 1943 2 — 1 18 10 31 További jelentős haszna volt e gyárnak a termelésével és a szolidan megállapított áraival betöltött piac szabályozó szerepe, amiről már az előzőekben szóltunk. Végül utalni kell arra is, hogy a kiterjedt gazdálkodást folytató városi tanácsot olcsó építési anyaggal látta el (járda, csatorna, üzemek, tanyák), sőt annak házipénztárába az üzembe fektetett tőke után magas kamatot fizetett be. Az évenként mutatkozó tiszta nyereségét is beszolgáltatta a városnak, s ezekkel az összegekkel hozzájárult a városgazdálkodás fenntartásához. b) Balogh és Vértesy Téglagyár Másik igen régi téglagyára Debrecennek a Balogh Mihály mérnök által alapított üzem volt, amely a róla (Balogh Mihályról) elnevezett utca és a Vértesy utcák között, a város délnyugati oldalán, a Tégláskert északnyugati sarkában, a vasútállomáshoz közel feküdt. Az üzem alapításának pontos időpontja a rendelkezésre álló forrásokból nem volt megállapítható. Tény azonban, hogy 1882-ben még nem létezett, de 1890-ben a tégla- és cserépgyártáson kívül már kályhacsempék előállításával is foglalkozott.

32 így valószínűsíthetően a múlt század 80-as éveinek második felében hozták létre. Ez az üzem 1902-ben még az alapító nevén működött, de 1903. július 1-től „Pásztor és Balogh" néven már mint társas vállalat lett bejelentve a cégbíróságnál. Ugyanennek az évnek decemberében ez a társulás feloszlott és helyét elfoglalta egy új, amely az előző tevékenységét akarta folytatni, és a cégbíróságnál „Balogh és Vértesy közkereseti társaság" név alatt nyert bejegyzést. A cégből 1905-ben kilépett Balogh Miklós és helyére Balogh István társult be. A másik alapító Vértesy István 1933-ban meghalt, s az üzem vezetését Vértesy Lajos vette át, aki gyárát 1936-ban a Debrecenben megalakult téglakartellhez csatlakoztatta, s ugyanakkor havi fizetés és egyéb díjazások fejében vállalta az egyesülésbe tömörült vállalatok téglagyártásának irányítását.

33 A Balogh és Vértesy-féle gyár 1907-ben 30 000 korona termelési értéket mutatott ki. Ez a korabeli árakat tekintve cca 1 millió tégla és cserép előállításának felelt meg, ami a kora31 HBmL XXVII. BFi 202. 11. 32 HBmL XI. ATI 201/b. 3. és HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d.|71. és Debreceni Képes Kalendárium (Továbbiakban=DKK) az 1902. évre 198. 1., valamint DKI az 1890. évre 98. 33 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 71. és HBmL XI. ATI 201/b. 3. 211