A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

béli öt debreceni téglagyár közül a legkevesebb volt, s körülbelül 27%-a volt a városi gyár termelésének. Ez időben 40 férfi és 30 nő munkás dolgozott az üzemben. Az 1930-as években a gyár termelési kapacitását évi 2 millió tégla és cserép előállítására becsülték, s kedvező lehetőséget biztosított az üzemnek, hogy közel feküdt a vasútállomáshoz, így a vidéki szállítások szempontjából előnyös helyzetben volt. Ez utóbbi azért sem volt lényegtelen, mert a gazdasági válság ideje alatt a környékbeli települések téglagyárai sorra szüntették be tevékenységüket. Ezzel az üzemmel kapcsolatosan kell megjegyeznünk azt az egyébként több debreceni téglagyárra (Tóth és Sebestyén, Szikszay Lajos, Hortobágy Rt) is vonatkozó jellegzetességet, hogy alapítói mérnökök, illetve építészek voltak, akik tulajdonképpen saját téglagyáruk termékeiből akarták ellátni építkezési vállalkozásaikat, és így kettős haszonra óhajtottak szert tenni. A tekintetben sem volt egyedülálló a „Pásztor és Balogh" illetve a „Balogh és Vértesy" üzem, hogy a tégla- és cserépgyártás folytatása mellett szemétfuvarozást is vállalt. Ezzel a tulajdonosok a szabad fuvarozási kapacitásukat is értékesítették, ugyanakkor olyan tömítő anyaghoz jutottak, amellyel betölthették a kitermelt agyag helyén keletkezett hatalmas kubikgödröket.

34 c) Debreceni Gőztéglagyár Rt Az összes debreceni téglagyárak közül kapacitásával messze kiemelkedett a Debrecen Gőztéglagyár Rt. Nagyságrendjére jellemző, hogy míg a többi helyi téglagyár külön-külön 10—40 hold kitermelhető földterülettel rendelkezett, addig ez a vállalat egymaga 110 kat. holdat birtokolt. Kapacitását rövidesen évi 25 millió darabra fokozta, ami azt jelentette, hogy maga annyit termelt, mint a nyolc másik gyár együttvéve. A Gőztéglagyár Rt. alakuló közgyűlését 1906. december 30-án tartották. Ezen a közgyűlésen 36 alapítótag vett részt, akik 431 részvényt képviseltek. A néhány hónappal későbbi (1907. április 26-i) alapszabályt elfogadó közgyűlés már 150 ezer koronában (750 db 200 koronás részvény) szabta meg a társulat alaptőkéjét. A gyár építése gyorsan folyt és az első körkemence 1907. augusztus 18-án elkészült, hat hónappal később, augusztus 24-én kezdetét vette a termelés is. Tehát az alakulás kimondásától nem teljesen nyolc hónap után már megindult az üzemelés.

35 A Bellegelő 504. szám alatt működő gyár gyorsan fejlődött. Az első teljes termelési évre (1908-ra) 3 millió tégla gyártását tervezték azzal, hogy „a cserépvetést szintén az 1908. év tavaszán szándékozunk megkezdeni." Két év után 1910-ben döntés született, hogy tekintettel a városban meginduló nagyobb arányú építkezésekre fel kell építeni a telep harmadik körkemencéjét. Az 191 l-es főszezonra (májusra) már működött az új gyári egység is. A Debreceni Gőztéglagyár Rt. volt az az üzem, amely Debrecenben meghonosította a géptéglagyártás technikáját. Az igazgatóság 1908 tavaszán tartott beszámolója szerint „A géptéglagyártás kísérletezésére egy mágiasajtót hozattunk próbagyártás céljából, s azzal mintegy 14 napig dolgoztunk, melynek eredményeként az 1908. év folyamán már megkezdjük a géptéglagyártást is."

36 A géptéglagyártás 1908-ban mégsem indult meg, mert a gyár elsősorban az újabb körkemencék építését szorgalmazta, s a rendelkezésre álló tőkét inkább erre a célra fordította. Az üzemvezetés azonban nem mondott le eredeti tervéről, és 1912 áprilisában megtörtént a mágiasajtó üzembehelyezése is. Ezzel hosszú időre olyan technikai és egyúttal a rentabilitást fokozó előnyre tett szert a Gőztéglagyár, amelyet a tőkeszegény versenytársak képtelenek voltak utánozni. A gyár gyors fejlesztése (új körkemencék, géptéglagyártás) az alaptőke emelését tette szükségessé, ezért az 1913. február 15-i közgyűlésen kimondták 250 db új részvény kibocsátását, s ezzel az alaptőke 200 000 koronára emelkedett. 34 Uo. 35 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 69. és Megyei Bíróság Társascégek nyilvántartása (Továbbiakban=MBi T.) III. kötet 108. 36 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 69. 212