A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

Jelentős változás volt az is, hogy az 1876-ban megszervezett Hajdú vármegye főispáni székhelye Debrecen lett. Itt működött megalapításától a hét vármegye gazdasági életében nagy szerepet betöltő Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szintén nagy körzetek ügyeivel foglalkozó törvényszék és királyi ítélőtábla, a Pénzügyigazgatóság, és az országban legnagyobb területtel rendelkező Debreceni MÁV Igazgatósága. Ezek együttesen messzi vidékek közigazgatási centrumává avatták a várost. Debrecenben néhány év alatt egymás után épültek fel a Kereskedő Társulat új iskolaépületei, a két új főgimnázium, az ipari szakiskola, a siketnémák intézete, felsőfokú tanintézetek létesültek, s a színház megnyitását követően zeneiskola kezdett működni. így a városnak már az előző századokban kialakult kulturális centrum jellege a századforduló körül új tényezőkkel erősödött. Megkezdődött a csatornahálózat, vízvezeték, kövezett utak, járdák (rendszerint téglából) fokozott építése. Az egyes intézmények, vállalatok is sorra építették fel palotáikat. Ezek közül csak néhányat említünk: a Kereskedelmi és Iparkamara, Vármegyeháza, Nagyállomás, rendőrség épülete, Arany Bika Szálló, Pénzügyigazgatóság; a nagyobb helyi pénzintézetek pl. a Debreceni Első Takarékpénztár is díszes székházakat emelnek, a város bérházakat, az egyházak templomokat építenek. Gyorsan nő a város lakossága is. Míg 1890-ben 58 962 lélek lakik Debrecenben, addig 1910-re már 92 729. Tehát húsz év alatt a kezdő évhez viszonyítva (1890) 50%-os emelkedés tapasztalható a lélekszámban. Természetesen ez maga után vonta a lakásépítés felfokozódását. A vidékről beköltözők, akik a kialakuló alkalmazott, proletár rétegek tagjai lesznek; igyekeznek megszabadulni a mérhetetlen lakásuzsorától, s ha csupán nagyon szerény, de mégis saját házat építeni a külvárosokban. Ezt csak tetézte a tehetősebbek között térthódító divat, nevezetesen a belvárosi lakóház mellett az előkelőbb kertségekben (Széchenyi-kert, Sesta-kert stb.) nyári lakhelyként a villák építése.

4 Jellemző adatként idéznénk a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1910. évről szóló jelentéséből a következőket: „A múlt év folyamán téglagyáraink általában kedvező üzleti eredményt értek el. Az építkezési kedv fellendült, különösen Debrecenben és Szatmáron. Debrecenben a folyamatban levő nagyobb építkezések következtében beállott nagy téglakereslet folytán a téglaárak rohamosan emelkedtek, s eddig példátlan fokot értek el. A téglaárak ily alakulása a debreceni gyárakra különösen kedvező üzleti évet eredményezett."

5 Igaz, hogy e huszonhárom év alatt szó sem volt egy folyamatos, állandó jellegű piac bővülésről és termelés emelkedésről. A huszadik század első másfél évtizedében, két válság is volt; az 1905—1906-os és az 1912-es. E válságok azonban korántsem hatottak egyformán a helyi téglagyártásra. Míg ugyanis 1905-ben kétségtelen, hogy romlanak az értékesítési lehetőségek az építőanyag előállító iparban, de az akkor még kevés számú helyi téglagyár jobban elviselte a téglapiac összeszűkülését. Ugyanakkor az évtized második felében kialakult konjunktúra új üzemek létrehozására ösztönözte a tőkéseket, s az 1912-ben bekövetkezett újabb válság idején jóval több téglagyárnak kellett osztoznia a nagymértékben lecsökkenő eladási lehetőségen. Ez utóbbi válság téglaiparra gyakorolt hatásáról írja egyébként egy korabeli jelentés: „az abnormális fellendülést óriási zuhanás követte... a téglaárak letörtek".

6 A Berend—Ránki szerzőpáros a magyar imperializmus 1914-ig eltelt szakaszának vizsgálata során megállapítja, hogy a téglagyártás fejlődésére igen kedvezőtlen szakasz volt az első világháborút megelőző másfél évtized, hiszen ennek az időnek közel fele válságban telt el. 4 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalma (Szerk.: Tokody Gyula, Debrecen, 1970.) 9—25. és 40—42. valamint Szűcs Ernő: A Debreceni Villanygyár története alapításától 1920-ig (A Tiszántúl villamosításának története 1888—1972. Szerk.: Pólya Jenő, Debrecen, 1976.) 40—66. 5 Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve... az 1910-es évre (Továbbiakban = DKl az ...évre) 141. 6 DKl az 1913-as évre 198. 200