A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

rész és az ebédköböl 10—12% lehetett, így a 92 kalangya szemtermését 62,5 kassai köbölre tehetjük. 1601-ben tehát egy kalangya búzából a Sárrét vidékén lett 0,7 kassai köböl szem. (70 kilogrammos hektoliter súly mellett 39 kilogrammnak felel meg. Ez az eredmény jóval alatta van a járásunkban 1589-ben kimutatott járási átlagnál. Itt azonban figyelembe kell vennünk, hogy a dézsmaasztagot december 29-én nyomtatták el, a rabéi bíró jelentése szerint: „az egér miatt peniglen nagy kár volt a búzában". Ha e járásbeli konkrét terméseredményt összehasonlítjuk a szomszédos helységekből származó hasonló adatokkall a következőket tapasztaljuk: Szabolcs megye nyírségi részén 1600-ban Dadán egy kalangya 1,08 köblöt, Balsán 0,98 köblöt, Kenézlőn 0,56 köblöt, Eszláron 1 köböl szemet fizetett. 1610-ben a kallói járás helységeiben levő dézsmaasztagok eredményei is igazolják azt a megállapításunkat, hogy a nádudvari járás területén is a XVI— XVII. század második felére vonatkoztatva, mint azt a konkrét adatok is bizonyítják, elfogadható terméseredmény kalangyánként egy kassai köböl. Ez az eredmény keresztenként 41—42 liternek, 70 kg-os hektoliter súly mellett 29—30 kg-nak fel meg.

55 4. Juhtenyésztés A gabonatermelés áttekintése után rövid tájékoztatást kívánunk nyújtani az állattenyésztés egyik jelentős ágáról a juhtenyésztésről. Az előző fejezetekben idézett 1594. évi urbáriumból nyilvánvaló, hogy területünkön nemcsak juhtenyésztés volt, hanem jelentős méretű ló és szarvasmarha állománnyal is rendelkeztek a jobbágygazdaságok. Mivel azonban ezekre vonatkozó adatokat a dézsmajegyzékek nem tartalmaznak tárgyalásuktól eltekintünk. Az általunk megvizsgált nádudvari dézsmajegyzékek arról adnak számot, hogy a járás egész területén, minden helységben foglalkoztak juhtenyésztéssel. Erre egyébként mind a két tájegység a „Sárrét réti legelői" és a hortobágyi „szik" is igen alkalmas volt. Tárgyalt időszakunkban az első években a báránydézsmát — a gabonadézsmával együtt — nem a kamara, hanem egyes birtokos nemesek szedték be és árendát fizettek érte a kamarának.

56 A legelső általunk ismert báránytized-lajstrom 1556-ból való. A következő táblázatban láthatjuk a juhtenyésztésnek viszonyított arányát és méreteit 1556-ban. Helység neve összes családok Juhos gazdák összes családok Dézsmabárányok száma Juhállomány száma száma %-a Püspökladány 162 26 16 118 2406 Udvari 70 15 21 72 1458 Bajom 49 13 26 93 1182 Szerep 40 5 12 54 1092 Nagyrábé 27 6 21 59 1193 Rétszentmiklós 15 3 20 34 687 Kisrábé 22 4 21 53 1072 Torda 26 6 23 66 1335 Köteles 22 2 9 19 383 Szovát 112 12 11 93 1882 Ebes 46 14 34 108 2187 Csege 2 2 100 34 687 Újváros 86 16 18 94 1902 Hegyes 19 8 42 49 991 Egyek 2 2 100 13 262 Sziget 77 6 7 103 2084 Szoboszló 122 20 16 213 4312 Kába 25 6 24 56 1134 Báránd 48 8 16 46 920 Tetétlen. 4 4 100 55 1113 Hort 15 6 40 16 324 Nádudvar 282 32 11 276 5589 Ohat 1 10 10 100 — 138