A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között
és Udvariban mind a két eszközt használták, de túlnyomó részét a kenyérgabonának sarlóval aratták. 20 helységben szintén mind a két eszközt használták, de a gabona nagy részét kaszával kaszálták. Az 1583. évi jegyzékben 25 helységben volt gabonatermés. Kábán csak sarlóval arattak (4%), hat helységben csak a kaszát használták (24%), 8 helységben kaszával többet takarítottak be, mint sarlóval (32%), 10 helységben szintén mind a két eszközt használták, de túlnyomó részét a gabonának sarlóval aratták (40%). A XVI. század vége felé tehát határozottan látható a kasza nagymértékű térhódítása. 10 évvel később 1594-ben azonban újra a sarlóval aratott gabona mennyisége a több. A 25 helység közül ugyan mindössze 2 helységben — Kötelesen és Szoboszlón — használják kizárólag a sarlót a kenyérgabona betakarításánál (8%), de 12 helységben, ahol mind a két eszközt használták, a sarlóval aratott gabona mennyisége jóval több volt, mint a kaszálté (48%). A másik 9 helységben, ahol szintén mind a két eszközt használták, a kaszáé volt a döntő szó (36%). Végül Báránd és Angyalháza jobbágygazdaságaiban minden gabonát kaszával takartak. A XVI. század végén és a XVII. század elején bekövetkezett nagy pusztulás után 1605ben 18 helység adott természetben dézsmát a járásunkból. A 14 helységben (77%), melyben mind a két eszközt használták, a sarlóval való aratás volt a több, míg Szoboszlón, Hegyesen, Kötelesen és Ebesen — tehát négy helységben (23%) — kizárólag a kaszát használták. A dezsmajegyzékeket tanulmányozva az is nyilvánvaló lett, hogy a XVI. század második felétől a Sárrét melléki falvakban volt mindig nagyobbméretű a sarló használata. 1594-ben Bajomban, Udvariban, Szerepen, Nagyrábén sarlóval aratták a kenyérgabona 90—95%-át. 1600-ban csak a sárréti falvakban volt termés. A megdézsmált helységek — Rétszentmiklós, Nagyrábé, Szerep, Kisrábé, Ladány, Bajom, Udvari, Báránd — közül csak Püspökladányban takartak minden őszi gabonát kaszával. Az összes gabona 78%-át sarlóval, 22%-át kaszával takarították be. A Hortobágy melléki és a Debrecen közelében levő falvakban — mint az 1605. évi jegyzékben is — a gabona jelentős részét kaszával kaszálták és kötetlenül boglyákba (cumulus) rakták. Még szembetűnőbb ez a helyzet a következő táblázatból, mely a járás évenkénti összesített dézsmajegyzéke alapján mutatja a betakarított gabona mennyiségét, fajtáját és a kaszával, vagy sarlóval való betakarítás arányát: A gabonatized mennyisége Évszám Kenyérgabona Árpa sarlóval % kaszával % sarlóval % kaszával % 1553 208 köb. 100 1555 1762 kai. 93 732 hold 7 — — 710,5 hold 100 1556 1108 kai. 88 780 hold 12 3,5 k. 1 322 hold 99 1564 2510 kai. 25 1352 hold 75 — — 1116 hold 100 1577 408 kai. 17 1973 köb. 83 — — 983 köb. 100 1578 71 kai. 7 965 köb. 93 — — 719 köb. 100 1579 36 kai. 2 1617 köb. 98 — — 865 köb. 100 1580 1085 kai. 56 1795 bog. 44 3,5 kai. 1 1376 bog. 99 1581 1356 kai. 50 3323 bog. 50 — — 1581 bog. 100 1582 153 kai. 14 2388 bog. 86 — — 848 bog. 100 1583 434 kai. 39 1737 bog. 61 — — 410 bog. 100 1589 780 kai. 30 2482 bog. 70 — — 1361 bog. 100 1594 585 kai. 52 1336 bog. 48 1,5 kai. 1 383 bog. 99 1597 409 kai. 45 1273 bog. 55 — — 743 bog. 100 1598 517 kai. 48 1654 bog. 52 — — 850 bog. 100 1599 61 kai. 40 269 bog. 60 1 1 115 bog. 99 1600 88 kai. 29 477 bog. 71 — — 231 bog. 100 1605 1555 kai. 92 283 bog. 8 4 kai 2 407 bog. 98 1612 — — 258 köb. 100 — — — — 1619 — — 211 köb. 100 — — 125 köb. 100 1635 — —. 379 hold 100 — — 210 hold 100 1637 — — 223 hold 100 — — 177 hold 100 ;il 130
