A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

zelítóleg megállapíthatjuk az adózó és zsellérnépesség arányát. Az ez időszakban bekövetkezett pusztulások arányairól pedig csaknem teljes képet nyertünk. Kétségtelen, hogy a nádudvari járás jobbágynépessége 1550—1650 között nemcsak hogy nem emelkedett, hanem a természetes szaporodás kiesését is figyelembe véve, jelentősen csökkent. Az 1580-as évektől számított fél évszázad alatt, az 1630-as évekre több mint 50%-os lett ez a vérveszteség. A dézsmajegyzékben előforduló csökkenő adatok nem mindig a népesség hasonló ütemű fogyását, hanem sok esetben csak azt bizonyították, hogy a zűrzavaros időkben a lakosság egy részének sikerült magát kivonni a dézsmafizetés kötelezettsége alól. A fentebbi táblázat a népesség csökkenését mutatja be 1594-től 1635-ig.

23 A népesség számának alakulásával foglalkozó fejezetünk következő táblázatában bemutatjuk a járás jobbágynépességének differenciálódását. A háborús pusztítások éveiben a népesség fogyása egyúttal az elszegényedést is jelentette. Amikor a zavaros idők miatt megszűnt a termelési biztonság, megnövekedett a vetésterület nélküliek száma. Meg kell azonban jegyezni, hogy a pénzzel adózók, úgynevezett keresztyének (zsellérek) számának ingadozása nem csak azt jelzi, hogy egyik évről a másikra bárki elveszíthette igavonó jószágait és válhatott vetésnélkülivé, hanem azt is, hogy az összeírások nem egységesek, nem minden jegyzékbe vették fel a keresztyénpénz fizetőket számszerint és névszerint. Sok esetben az általuk befizetett pénzösszeg alapján sem lehetett számukra következtetni, mert az általuk befizetett összeget a dézsmások saját céljaikra fordították és be sem jegyezték a jegyzékbe. A jobbágynépesség differenciálódása 1556—1637 között Lakott Bírók Dézsmát Keresztyén pénz fizeösszes Valószínű Évszám helységek száma száma adók száma % tők száma % családok száma lélekszám 1556 28 1 1350 99,5 2 0,5 1352 6760 1577 26 26 1167 88 165 12 1358 6790 1578 24 24 ismeret en 250 — ismeretlen 1579 24 37 851 80 179 20 1067 5355 1580 25 23 1023 84 200 16 1246 6230 1581 25 — 918 78 280 22 1198 5990 1582 24 39 719 90 70 10 828 4140 1583 23 39 977 76 324 24 1340 6700 1589 — is meretlen 364 ismeretlen 1594 25 25 793 74 295 26 1113 5565 1597 22 22 551 68 264 32 837 4185 1598 22 22 563 62 365 38 950 4750 1599 10 8 181 58 134 42 323 1615 1600 9 9 161 65 88 35 258 1290 1605 18 14 760 96 31 4 805 4025 1612 8 — 329 89 39 11 368 1840 1635 18 16 494 89 50 11 562 2810 1637 21 18 530 87 79 13 627 3135

21 3. Gabonatermelés Járásunk lakosságának fő jövedelme az állattenyésztésből volt. A dézsmajegyzékek. azonban főleg a gabonatermelésre nézve szolgáltatnak adatokat, ezért ezzel foglalkozunk előbb részletesen. Forrásaink a nádudvari járásban általában kétféle gabona termesztéséről tudósítanak. Termeltek: őszi vetésű kenyérgabonát, mely a mi esetünkben kizárólag őszi 23 A táblázatot a vonatkozó évszámok szerint dézsmajegyzék alapján állítottam össze. A népességszám kiszámításánál a terménydézsmát adókat, a jegyzékben szereplő, a dézsmafizetés alól mentes bírókat, a keresztyénpénzt fizetőket és a báránydézsmát szolgáltató családokat is figyelembe vettük. Itt jegyezzük meg, hogy nem elemeztük névszerint a báránydézsmát fizető családokat és így előfordul, hogy a báránydézsmások közül a terménydézsmát adók között is szerepel a nevük. 24 A táblázatot a vonatkozó évbeli dézsmajegyzék alapján állítottuk össze. 126