A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Ötvös János Növényföldrajzi tanulmányok a kárpáti havasok növényvilágából Mint a botanika kedvelője és művelője egy alkalommal a Liptói havasokban töltöttem szabadságomat. A hegytetőkön és csúcsokon való járkálás közben megragadta figyelmemet az erdőhatár feletti rétek virágpompája és gazdagsága. Mondanom sem kell, hogy szabadságomról tekintélyes gyűjteménnyel kerültem haza. Gyűjtött anyagom feldolgozása közben (határozás, rendszerezés) állapítottam meg, hogy mennyi közös elem van az Alpok és a Liptói havasok növényvilágában. Későbbiek során azt is tapasztaltam, hogy az itt gyűjtött növények közül sok előfordul pl. a Magas Tátrában, a Bucsecsen, a Fogarasi havasokon és így tovább. Közben megismerkedtem a havasi növények életkörülményeivel is és lassan megérlelődött bennem az elhatározás — ezután a havasi növényvilágot fogom tanulmányozni. Elhatározásomat tett követte; évek során bejártam a Kárpátok 2000 m-nél magasabb hegyvidékeit, gyűjtöttem, jegyezgettem és fényképeztem. Nagy fáradságok és tekintélyes kiadások révén összegyűlt anyagomat most szeretném bemutatni egy tanulmány keretében. I. A gyűjtőterületek rövid ismertetése Mielőtt útnak indulnánk a Kárpátok havasain, vagyis a gyűjtőterületek rövid bemutatása előtt, két kérdéssel szeretnék foglalkozni. Az első tisztázandó kérdés: mit értek havasok alatt? Havasok alatt általában olyan hegyeket értünk, amelyek egész éven át, vagy az év legnagyobb részében hóval borítottak. Ez általános megállapítás, azonban nem mindenben helytálló, mert a hóval borítottság függ a hegyvidék földrajzi fekvésétől és éghajlati viszonyaitól. A kárpáti havasokkal kapcsolatban csak hó, illetve megjegesedett hófoltokról beszélhetünk, amelyek valóban egész évben megmaradnak. Ezek a kisebb-nagyobb hófoltok rendszerint az északi oldalon szél és napsütéstől védett mélyedésekben (hótálakban, katlanokban) találhatók. Ilyen hófoltok vannak pl. a Magas Tátrában, a Bélai, Radnai, Fogarasi havasokban, a Retyezát hegységben stb. Van azonban olyan hegyvidéke is Kárpátoknak, amelyen hófolt nem található, azért mégis havas a neve, mert magasságánál fogva — 2000 m-en felül — minden adottság megvan arra, hogy nyáron is hó essen rajta, ami természetesen az első napsütésre hirtelen elolvad. Én tehát minden 2000 m-nél magasabb hegyet, hegyvidéket havasnak nevezek. Ilyen hegyvidék az 1500 km hosszú és 150—200 km széles Kárpátokban bőven található. Ezeket a hegyvidékeket jártam be gyűjtőutaim alkalmával. A másik tisztázandó kérdés az egyes hegyvidék földrajzi ismeretével kapcsolatos. Mivel sem a csehszlovák, sem a román újabb földrajzi kutatások eredményeit nem ismerem, ezért csak a legszükségesebb földrajzi adatokat közlöm. Útmutatóim, sokszor az egymásnak ellentmondó turistatérképek és az utamban talált emberek szóbeli felvilágosításaik voltak. A földrajzi nevek magyar formái mellett feltüntetem a megfelelő csehszlovák és román névformákat is. Néha megtörtént, hogy a térképen nem tudtam tájékozódni, a neveket megfelelő magyar elnevezésekkel azonosítani, ezeket tehát eredeti formájukban közlöm. A kárpáti havasokat növényföldrajzi szempontból a flórában tapasztalható egyezések és eltérések alapján három nagy tájegységre (Északi, Keleti és Déli-Kárpátok) osztottam fel. 5