A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

1. Északi-Kárpátok. A Kárpát-medence északi peremén elterülő magas hegyvidéket Északi (újabban Nyugati) Kárpátoknak nevezik; a köztudatban Tátra a neve. Ezt a vidéket növényföldrajzi alapon a következő részekre osztottam fel: a) Központi rész: Magas Tátra, b) Nyugati rész: Liptói havasok, c) Keleti rész: Bélai havasok, d) Déli rész: Alacsony Tátra. Ezt a felosztást földrajzi tényezőkön kívül növényföldrajzi tényezők is igazolni látszanak. Bár a terület képe növényföldrajzilag csaknem egyforma, azonban lényeges különbségek is vannak közöttük. A Magas Tátrában sok a gránit sziklaformáció, kevés a mezőhavas (havasi rét). A sziklaformációkon a legmagasabb alpin regióban (az örökös hóhatár közelében) élő növények találhatók — ilyenek pl. Agrostis rupestris, Poa laxa, Luzulaspicata, Cerastium alpinum, Ranunculus glaciális, Saxifraga bryoides, Gentiana frigida, Primula minima stb. A Liptói havasokban a gránit mellett mészkő üledékek is vannak és ezeken a flóra gazdagabb, továbbá a sziklai növények mellett már megjelennek a havasi rétek növényei is. A többnyire mészköves Bélai havasok flórája gazdagságával tűnik ki — a réteken alhavasi növények is díszlenek, a hótálak szélén pedig a magasabb régió növényei. Az Alacsony Tátra gránit tömbjén hatalmas kiterjedésű mezőhavasok vannak, alpin és szubalpin növényekkel. Itt már megjelennek a montán elemek is. 2. Keleti-Kárpátok. Földrajzilag és növényföldrajzilag a Radnai és Kelemen havasokat, annak ellenére is, hogy talaj szerkezeti és növény földrajzi eltérések vannak az egyes tagok között (pl. a Kelemen havasok anyaga vulkánikus andezit, a Radnai havasoké pala, mészkő és andezit keveréke), mégis egységbe lehet foglalni. Erről az egységről megállapítható, hogy növényföldrajzilag a táj képe más mint az Északi-Kárpátoké. Az nem vitás, hogy a flórában sok az Alpi elem, sőt Szudeta elem is képviselve van, de már jelentősen találhatók pusztai (pontusi) és balkáni elemek is. Ilyen pl. a Silene lerchenfeldiana, Saxifraga cymosa, Bruckenthalia spiculifolia, Veronica baumgartenii, Sweertia punctata, Symphyandra wanneri stb. Érdekes színt adnak a vidék növény földrajzi képének az endemikusok, amelyekkel később bővebben is foglalkozunk. 3. Déli-Kárpátok. A Bucsecs hegységtől az Al-Dunáig terjedő hegyláncot (tagjai: Bucsecs, Királykő, Fogarasi, Szebeni havasok, Sebes, Pareng, Retyezát, Szarkó-Godján hegység) Déli-Kárpátok néven szokták emlegetni. A Magas Tátra hangulata (szaggatott gerincek, csúcsok, meredek sziklafalak, katlanok, jeges hófoltok és tengerszemek) itt tűnik fel ismét a Kárpátok vonulatában. A hegyvidék anyaga pala, gránit, gneisz, diabaz, mészkő, fűit és kvarcit keveréke — vagyis eltérő az északi és keleti-kárpáti vonulattól. Ez az eltérés a Balkán hegységgel mutat közeli kapcsolatot. A hegyvidék növényföldrajzi képe nagyjából egyforma, a flórában az Alpi elemek mellett előtérbe kerülnek a balkáni elemek is. Az Északi-Kárpátok teljes egészükben Csehszlovákia, a Keleti és Déli-Kárpátok pedig Románia területén vannak. Ezek előrebocsátása után ismerkedjünk meg közelebbről is az egyes hegyvidékkel. ÉSZAKI-KÁRPÁTOK Liptói havasok (Liptovské Tatry) A Kis-Fátra (Mala Fatra) és a Magas Tátra közt elterülő hegyvidéket Liptói havasoknak nevezik. A hegyvidék anyaga gránit, itt-ott mészüledékkel. A hegyvidék északi oldala zord, déli oldala jóval enyhébb. A Liptói havasokat általában lassan emelkedő völgyek jellemzik ; ezek adják a vidéknek kiemelkedő csúcsok ellenére is a szelíd jelleget. A fenyvesek zónájából több 2000 m-nél magasabb csúcs emelkedik ki — ilyen pl. a Banikov (2178 m), Prislop (2115 m), Placlivé (2126 m), Hrúby (2155 m), Jakubina (2189 m), Velka Kamenista (2128 m) stb. — legmagasabb csúcsa a Bystra 2250 m magas. A csúcsok többsége nem a főgerincen, hanem ettől jóval délebbre ül; másik jellemző tulajdonságuk pedig az, hogy könynyen megközelíthetők, nem nagy fáradsággal megmászhatok. A Liptói havasokban Banikov és Bystra környékén tanulmányoztam a havasi növényvilágot. Első alkalommal a hegyvidék nyugati részét jártam be. Liptószentmiklósról (Liptovsky 6