A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Szathmáry László: Populációdinamikai szempontok honfoglalás – és Árpád-kori etnogenézisünk kérdéseihez

Az elemzett 6—12. századi népességek a következők (a 12. században kezdődő temetkezések népességeit, valamint a három évszázaddal keltezett, de tisztázatlan belső időrendű népességeket nem vizsgáltam). Kora-avarkor: Budapest—törökbálinti út (Bottyán 1966), Kunszentmárton (Wenger 1956a), Madaras (Lipták 1959), Óbuda—Szőlő út (Bottyán 1966), Rákospalota (Bottyán 1966), Tiszavasvári—Béke Tsz, Koldusdomb; Petőfi u. 49., Zöldmező Tsz (Wenger 1972), Tiszavárkony-Hugyinpart (Lipták 1957b). 7—8. század (670-től): Alattyán-Tulát (Wenger 1957), Kiskőrös—Pohibuj Mackó (Lipták 1956), Rákoskeresztúr—Temető (Bottyán 1966), Szentes-Kaján (Wenger 1955). 8. század: Budapest-Rákoshegy (Bottyán 1966), Kondoros (Wenger 1956b), Szebény I. (Tóth 1961 és Nemeskéri nka*), Üllő I. (Lipták 1955, 1957b és Nemeskéri nka), Üllő II. (Lipták 1957b), Vác (Lipták 1956), Zagy varékas (Lipták 1957a és Nemeskéri nka). 8—9. század: Kékesd {Wenger 1968), Nagypall—Fehérvölgy (Nemeskéri nka), Pécsvárad—Gőztéglagyár (Nemeskéri nka), Vác—Kisrét I. (Gyenis 1968). 9. század: Ártánd—Kapitánydűlő (Éry 1966). 10. század: Derekegyház (Malán 1941), Dunaalmás (Éry 1970a), Gyula (Nemeskéri nka), Halimba—Cseres (Nemeskéri nka), Hencida (Lipták 1954 és Nemeskéri nka), Heves (Bartucz 1939 és Nemeskéri 1947), Homokmény—Halom (Lipták 1952), Jánoshalma—Kisrét (Lipták 1957b és Nemeskéri nka), Kál (Éry 1970b), Karos (Nemeskéri nka), Kenézlő (Nemeskéri nka), Mezőtúr (Nemeskéri nka), Nagykőrös (Lipták 1952), Nagylók—Erdőmajor (Acsádi—Nemeskéri 1958), Nógrádkövesd (Malán 1956), Orosháza—Dózsa Tsz, Görbics tanya (Farkas—Lipták 1965), Ókécske (Nemeskéri nka), Ötté vény (Lipták 1962), Pestszenterzsébet (Nemeskéri nka), Pótharasztipuszta (Nemeskéri nka), Szabadkígyós— Pálligeti tábla, Tangazdaság (Lotterhof 1971), Szob—Kiserdő (Nemeskéri 1948), Tengelic (Éry 1971a), Tiszaderzs (Lipták 1951 és Nemeskéri nka), Tömörkény (Malán 1941), Üllő— Ilona út (Nemeskéri—Gáspárdy 1954). 10—11. század: Aldebrő—Mocsáros (Marcsik 1967), Csongrád—Vendelhalom (Lipták 1957b), Halimba—Cseres (Nemeskéri nka) Rusovce (Oroszvár) (Bottyán 1972 és Nemeskéri nka), Rád (Lipták 1953 és Nemeskéri nka), Székesfehérvár—Bikasziget (Acsádi —Nemeskéri 1959). 11. század: Áporka (Nemeskéri 1948 és Nemeskéri nka), Ároktő—Dongóhalom (Thoma 1956), Csatalja (Lipták 1957b), Csepel—Királydomb (Nemeskéri 1949), Eilend (Nemeskéri nka), Fiad—Kérpuszta (Nemeskéri—Lipták—Szőke 1953), Gáva—Vásártér (Nemeskéri— Éry—Kralovánszky—Harsányi 1961), Harta—Miklapuszta (Nemeskéri nka), Hódmezővásárhely—Gorzsa (Sziráky—Huszár 1933), Miskolc-Avas (Nemeskéri nka), Nagytőke (Nemeskéri nka), Palotabozsok (Nemeskéri nka), Piliny (Nemeskéri nka), Somogy—Vasas (Nemeskéri nka), Százhalombatta-Dunafüred, Felsősánc (Acsádi—Nemeskéri 1958), Székesfehérvár-Sóstó (Nemeskéri nka), Szentendre—Törökvölgy (Nemeskéri nka), Szentes— Szentlászló (Nemeskéri nka), Szentsimon (Nemeskéri nka). 11—12. század: Békés—Povádzug (Lipták—Farkas 1967), Cegléd (Lipták 1957b), Halimba—Cseres (Nemeskéri nka). A 6—12. századi népességek időrendjének kérdéseire az egy évszázadra jutó egyének, illetve lelőhelyek aránya is rámutat (1. ábra).* Indokolatlanul kevésnek tűnik ugyanis a 9. századi leletegyüttes, s a közlések mértékéhez képest a 10. századi is. (Az antropológiai vizsgálatoktól függetlenül ez a kérdés minden tekintetben több figyelmet érdemel.) Feltűnően hiányosak ismereteink afelől, hogy a 9. századi népességek utódai a 10. században hol éltek? Hogyan lehetséges az, hogy a griffes-indás temetőket a 10. században egyszeriben felhagyták; s ha ez igaz, akkor hová települtek a Kárpát-medence 8. században még jelentős számú népességeinek utódai? * A populációnkénti reprezentáció kérdéséről egyelőre annyit, hogy a jelenlegi reprezentációs szint — legalább egy ép femur vagy humerus jelenléte — az elemzett sorozatok esetében meglehetősen stabil, mert összeállításuknál ezt a szempontot is figyelembe vettem. Ehhez jelentős mértékben hozzásegített Dr. Nemeskéri János tud. tanácsadó, akinek nem közölt adatai (Nemeskéri nka) több esetben ma már nem tanulmányozható leletekre vonatkoznak. Közöletlen osteometriai adatainak felhasználásáért hálás köszönettel tartozom. 145