A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

2634 m magas, a legnyugatibb pedig a 2496 m magas Kriván — e két pont között helyezkednek el a magas csúcsok. A Tátra éghajlata nyáron hűvös (nyári viharok alkalmával gyakran hó is esik), télen pedig kemény hideg. Gyakori az inversió jelensége, vagyis mikor ősszel és télen a ködök megfekszik a völgyeket, itt hideg van, viszont a tetőkön melegen süt a nap. A jégkorszakban a Tátra erősen eljegesedett. E kor tanúi a gleccserek által vájt völgyek — ilyen pl. a Nagy és Kis-Tarpataki völgy (Velká Studena — Mala Studena dolina), továbbá a tengerszemek, mint pl. a Poprádi tó (Popradské pleso), Hincótó (Hincovo pleso), Felkai tó (Velické pleso) stb. A lengyel oldalon nincsenek magas csúcsok, viszont itt vannak a legnagyobb tengerszemek, mint pl. A Morskie око és Czarny staw. A Tátra szépségének az a titka, hogy hirtelen emelkedik ki a Liptói, Szepesi és Nowitargi lapos medencékből. Tájképileg valóban az Alpokhoz hasonlít, de eltér tőle abban, hogy nincsenek havasi rétjei. Egy alkalommal Tátralomnicon (Tatranská Lomnica) töltöttem szabadságomat. Itt létem alatt voltam a Lomnici, Menguszfalvi (Mengusovské stit), Gerlachfalvi (Gerlachovsk^ stit) és Késmárki csúcson (Kezmarsky Stit), a Krivánon, a Furkota (Furkota dolina), Mlinica (Mlynická dolina) és Felkai völgyben (Velická dolina), a Hincó és Poprádi tónál. A lengyel oldalon felkerestem a Morskie око és a Czarny staw nevű tengerszemeket is. Botanikai kirándulásaim közül a Felkai völgybe tett utamat ismertetem röviden. A Tátra szép völgyeinek egyike a Felkai völgy, mely közvetlenül a főgerinc déli oldalán a Lengyel nyereg (Polsky hreben) alatt kezdődik. A völgyben több tó látható pl. 1640 m magasan a Felkai tó. A jégkorban a völgyben gleccser volt. Ez sok törmeléket szállított magával és amikor melegebb időszakban a jég elolvadt, a törmelékből gát lett, mely felfogta a lefolyó vizeket és így tó keletkezett. A völgyben három ilyen törmelékgát található lépcsőzetesen egymás felett. A gátat azonban áttörte a megdagadt víz, előbb csak kis erecske formájában, mely azonban idővel mindig mélyítette az áttörést, végül bőven ömlő patak — Felka patak — lett belőle. A völgyben felfelé haladva kb. egy órai út után előbb a Felka patak hídját érintjük; majd meglátjuk a Felkai tavat is. A tót elzáró átról gyönyörű kilátás tárul elibénk; előttünk a Lengyel nyereg sima meredek fala, jobbra a Szekrény hegy (Skrinica) és a Gránát fal (Velka gránátova veza), balra a Gerlachfalvi csúcs égbemeredő sziklafalai fogják közre a völgyet, alattunk pedig a tó kristálytiszta vize csillog. A tó partján épült turistaházat (Sziléziai menedékház) elhagyva egy újabb gát alá jutunk. Itt van az „örökeső" nevű sziklacsoport — nevét onnan kapta, hogy állandóan csepeg róla a víz. A gátra felkapaszkodva jutunk a második teraszra, a Virágoskertbe (Kvetnica). Ez voltaképpen egy kiszáradt tó feneke — 1500 m hosszú és kb. 500 m széles sima terület, melynek talaján kis erecskék folydogálnak. Méltán nevezik ezt a kis területet Virágoskertnek, azt lehet mondani, hogy csaknem minden tátrai havasi növény itt megtalálható. íme mutatóban egy pár: Callianthemum coriandrifolium, Delphinium oxysepalum, Aconitum napellus, Ranunculus pygmaeus, Potentilla crantzii, Geum reptans, Astragalus alpinus, Epilobium alsinifolium, Gentiana punctata, G. verna, Myosotis alpestris, Bartschia alpina, Euphrasia nemorosa, Sedum roseum — Pedicularis verticillata, Dianthus glaciális, Carex atrata stb. Nehéz kapaszkodás után feljutunk a harmadik teraszra, a Hosszú tóhoz. Ha kimászunk a tó medréből, a jobb oldalon törmelékekkel borított, sziklás helyeken már hófoltokat is találunk, szélükön szép flórával, mint pl. Pulsatilla alba, Ranunculus alpestris, Ranunculus montanus, R. glaciális, Dryas octopetala, Sedum atratum, S. alpestre, Sempervivum montanum, Saxifraga moschata, S. carpatica, S. bryoides, Ligusticum mutellina, Oxyria digyna, Gentiana frigida, G. nivalis, Veronica alpina, Plantago atrata, Alchemilla alpina, Viola biflora stb. Tovább mászni, fáradni nem érdemes, mert a botanikus amit keresni akar és amit kereshet, azt itt már megtalálta. A Felkai völgybe legkönnyebben Tátraszéplakról (Tatranská Polianka) a zöld jelzésű turistaúton lehet eljutni. 8