A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Mikulás) autóbuszon Smrecany nevű faluba mentem s innen szép erdőkben és rétekben gazdag Zsár (Zmrska) völgyön felmentem egy kb. 1300 m magasan épült turistaházhoz. Ez volt a központ — innen jártam fel a Banikov, Baranec csúcsokra és környékükre. Második utamon autóbuszon Podbanszkó nevű üdülő és turista telepig mentem. Innen jártam be a havasok keleti részét. A Kamenista völgyön felmentem a csehszlovák—lengyel határig, majd a gerincen átmentem a Velka Kamenista tetőre is. Legfárasztóbb utam a Bystra csúcsra vezetett. A kilátás szépsége s a bőségesen talált sziklanövényzet azonban megért minden fáradságot. Egy másik alkalommal sikerült a Liptói havasok északi, vagyis a lengyel oldalát is bejárnom. Ez az oldal valóban zordabb jellegű, de sok hófoltjával és sziklaformációjával szebb, mint a déli oldal. Említésre méltó a különösen szép Koscieliska völgy. A Liptói havasok nagykiterjedésű mezőhavasain Festuca és Poaféléket, a sziklákon pedig sok sziklalakó növényt (különösen Saxifragákat) gyűjtöttem, jegyeztem fel. Magas Tátra (Vysoké Tatry) Liptó és Szepes, valamint Lengyelország határán terül el a Magas Tátra. Egyesek szerint a Liptói havasokat átszelő Béla patak (Belá pótok) völgye — a Csendes völgy (Tichá dolina) — mások szerint a Koprova völgy (Koprová dolina) a Magas Tátra nyugati határa, illetve kezdete. A két hegyvidék között valójában a Liloew-hágó a geológiai határ. A gránit anyagú hegység, melyen itt-ott mészkő lerakódás is található, 28 km hosszú és 6—10 km széles. Terjedelemre nézve tehát nem nagy, de a Kárpátok legmagasabbra felgyűrődött hegyvidéke. A Magas Tátra voltaképpen egy keskeny gerinc, melyből a magas csúcsok taraj módjára emelkednek ki. A magas csúcsok itt sem a gerincen ülnek, hanem attól délebbre, a mellékágak végén. Csúcsai közül 5 magasabb mint 2600 m, 9 csúcsa 2500 m, 15 csúcs 2500—2400 m magas, 30—40 csúcsa 2400—2200 m között van. Már e számok alapján is fogalmat alkothatunk a hegyvidék magasságáról. A csúcsláncolat legkeletibb tagja a Lomnici csúcs (Lomnicky stit) 1. kép. Részlet a Liptói havasokból