A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

343. Agropyron biflorum (Brig.) R. et Schult. Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Kosztila — Királykő. Arkt-Alp. elem. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 344. Nárdus stricta L. Alpin-szubalpin sovány réteken, de alsóbb regióban is található. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán közönséges. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 345. Deschampsia caespitosa (L.) Beauv. Alpin-szubalpin mészköves réteken, de alsóbb regióban is található. Eüalpi faj. M. Tátra: Kriván —• Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Bujaci — A. Tátra: Chabanec. — Fogarasi hav.: Negoj. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 346. Trisetum alpestre (Host.) Beauv. Alpin-szubalpin sziklás réteken. Liptói hav.: Koncista — Bélai hav.: Novy, Bujaci. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Bucsecs: Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Árpás. Kárpátok, Balkán. 347. Trisetum ciliare (Kit.) Dom. [Т. carpaticum Jáv., T. fuscum (Kit.) R. et Sch.] Alpin-szubalpin törmelékes réteken. Liptói hav.: Banikov, Bystra, Kamenista — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Gerlachfalvi csúcs, Furkota völgy — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: 2300 m magasságig mindenütt előfordul — Királykő — Fogarasi hav.: Negoj — Szebeni hav.: Frumósza — Retyezát: Bukura Peleaga — Szarkó-Godján: Piule. Kárpáti endemikus. 348. Helitotrichon versicolor (Vili.) Fritsch (Avenastrum versicolor Vili.) Alpin sziklás réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán közönséges. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 349. Oreochloa disticha (Wulf.) Link. [Sesleria disticha (Wulf.) Pers.] Alpin-szubalpin köves réteken, kristályos kőzetű talajon. Nagy területeket borít be. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov, Koncista — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi, Lomnici, Késmárki csúcs, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Gyömbér, Sopok. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szebeni hav.: Csindrel, Cibin tengerszem — Pareng: Mundra — Retyezát: Bukura, Kusztura, Peleaga — Szarkó-Godján: Godján, Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 350. Koeleria transsilvanica Schur Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Királykő — Pareng: Coasta lui Rusu — Szarkó-Godján: Sztanulet. Erdélyi endemikus. 351. Agrostis rupestris AH. Alpin-szubalpin regióban kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán közönséges. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 352. Agrostis alpina Scop. Alpin-szubalpin regióban sziklákon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Hruby — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Havran, Hlúpy. — Fogarasi hav.: Szurul — Szarkó-Godján: Piule, Jorgován, Szarkó. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok. 353. Phleum alpinum L. (Ph. commutatum Gaud.) Alpin-szubalpin réteken. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán közönséges. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 354. Alopecurus laguriformis Schur Alpin réteken. 67