A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

ki az Urak, mert a szó ritkán von olyan súlyú kritikát maga után, mint amely nyomtatásban is megjelenik.^ Valóban érthetetlen, hogy a színvonalas Kanabé dolgozattal,

161 egy sorban miért adta ki a Csoport ezt az arra alkalmatlan írást. A tárgyilagosság kedvéért megjegyezzük, hogy Jeszenszky Gézának van ezzel kapcsolatban pozitív észrevétele is: „Figyelemre méltó abbeli törekvése, hogy numizmatikai szakkifejezéseinket újakkal gazdagítja. A német Justire' szóra kettőt is használ ,igazítanV és ,kellősítenV. A vékony rudakba öntött érc nyújtására pedig a Japítás' kifejezéssel él."

162 Minden esetre meg kell állapítanunk, hogy ha a Csoport megtartja a választmány még 1928-ban hozott határozatát — mely szerint irodalmi munkákat előzetesen be kell mutatni a Társulatnak — nem maradt volna az utókorra egy, a Csoport egyébként nem értéktelen munkáját árnyékoló dokumentum.

163 A Csoport tagjai között szóban forgott több téma csak terv, vagy befejezetlen kézirat maradt. 164 A Csoport keretei között folyó ismertetett elméleti jellegű munka hatásában nem lépte túl az önképzés határait, akkor sem, ha egyes előadásokon néhány vendég is részt vett. A Csoport egyetlen nagyobb nyilvánossághoz szóló ismeretterjesztő, rendezvényre az 1928. évi kiállítás. A kiállítás gondolata Győri Lajostól származik, s azt először az 1926 szeptemberi összejövetelen terjesztette elő, azzal, hogy a kiállítást még a folyó év karácsonyára el kell készíteni. A Csoport az ötletet helyesli és három tagú bizottságot jelöl ki a kiállítás előkészületeinek elvégzésére. Sesztina Jenő a Kereskedelmi Kamara dísztermét tartja alkalmasnak a kiállítás megrendezésére és vállalja a terem megszerzését. A Társulat „tudomásul veszi és üdvözli a kiállítás gondolatat",

xf>5 Ezután az októberi összejövetel felhívást bocsát ki annak felmérésére, hogy kik és milyen anyagot kívánnak kiállítani. Novemberben már a várható anyagi terheket tárgyalják. A decemberi összejövetel a kiállítás időpontját a várható költségekre tekintettel bizonytalan időre elhalasztja.

166 A kiállítás 160 A 8 oldalas füzetben a szerző azt állítja, pl. hogy a tál alakú bizánci pénzek hamisítványok, nem tesz különbséget a római államilag vert ún. betelt dénárok és a pénzhamisítók által készített hamisítványok között. Egykorú hamisítványnak tartja II. Béla gyenge minőségű pénzeit, s egyszerűen hamisítványokként ismerteti a paduanereket stb. — IV. 1935. jan. 26-án kelt Zimmermann levél. 161 Kanabé Dezső dolgozata 22 oldal. A természetrajztanár-szerző több, maga által is kipróbált eljárást ír le, s azt elméletileg is indokolja, Jeszenszky Géza kritikája szerint (NK. XXXIV. XXXI. évf. 81.) „Felette örvendetes, hogy a debreceni csoportunk a numizmaták azon felsőbb osztályába küzdötte fel magát, mely nem a pénzek egymás mellé rakásában látja a gyűjtés céljait kimerítve, hanem olvas, tanul és tanulmányi eredményét közzé is teszi. Beható tanulmányai alapján a gyűjteményekbe kerülő régi pénzek tisztítása és megőrzése ad igen megszívlelendő útmutatásokat. Elítéli az ércpénz kifejezést és helyette a „fémpénzt" ajánlja, mert az „érc" a nyers ásvány, mely fémet tartalmaz és a pénz az „érc"-ből kiolvasztott „fém"-ből készül sic. Zimmermann a dolgozatot „figyelemreméltónak" nevezi (IV. 3.) 162 NK. XXX—XXXI. évf. 1935—36/81. 163 II. 77. Zimmermann 1938. okt. 18-án közli a „választmány utasított engem, hogy a debreceni csoportunkat arra kérjem fel, miszerint valahányszor bármely numizmatikai tartalmú irodalmi munkák kiadásával foglalkoznak, azt okvetlenül mutassák be előzőleg a központnak. Ez nem akar cenzúra lenni, de végtére nálunk évtizedes tapasztalatokkal bíró emberek vannak... Ha pedig a MNT neve alatt jelenik meg egy füzet vagy könyv, akkor annak hibátlannak kell lenni." A Csoport két kiadványa után az érdeklődés csekély. Hiller Gyula és Csongár Tibor kér a kiadványokból. (IV. 185., IV. 229/b.) 164 Ilyen el nem készült munka Kanabé Ferenc József katalógusa és Lipót monográfia (I. 114—115. MNT. IV 1949. szept. 20.) Elmarad Alföldi András előadása (II. 60., II. 79. II. 50—51., II. 77.) Csobán Endre előadása III. 44. Kőrös Károly előadása III. Béla pénzveréséről (III. 76—77.) Fülöp Tibor előadása a hazai barbár pénzekről (IV. 219—22) Nem ismeretes, hogy ki, milyen témával foglalkozott 1947-ben, amikor Huszár Lajos írja: „A jelzett kéziratokat szíveskedjenek elküldeni, majd átnézzük azokat és érdemben is hozzászólunk." (V. 92.) 165 I. 52—53. jkv. 1926. szept. 22., a bizottság tagja: Kanabé Dezső, Salánky József és Győri Lajos. — I. 54. Zimmermann 1926. szept. 29-i levele. 166 I. 56. — egyben elhatározzák, hogy a kiállításon numizmatikai anyagot eladni nem lehet. — I. 59—60. Győri 3 tárló készítését vállalja, kiállítani szándékozik debreceni érmeit, Árpád-házi anyagát és a dalköri jelvényeket. Kiss Ferenc háborús sapka jelvényeket „idegen pénzeket" ígér. A nyitvatartási 5-6 napig tervezik. — I. 64—65. jkv. dec. 15. Győri a költségeket 2 millióra teszi. 544