A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

A Csoport elhatározza az elhangzott dolgozatok nyomtatásban történő közzétételét is. A tervezett sorozatból két füzet készül el, 1933-ban Győri „Hibás veretek, átvert pénzek és hamisítványok" című előadása után hoznak határozatot a munka kiadásáról, s ezt 200 pél­dányban tervezik, majd 1934 novemberében határozzák el Kanabé Dezső dolgozatának ki­nyomtatását a „Régi pénzek fenntartása és tisztítása" címmel. A nyomdával történő tárgya­lásokat H. Fekete Péterre bízza a Csoport, akinek végül sikerül is megegyezni egy hajdú­böszörményi nyomdával. Mindkét füzet 1935. január 9-én 200-200 példányban jelenik meg, s a Csoport úgy dönt, hogy Győri dolgozatát 30, míg Kanabé Dezsőét 50 fillérért bocsátják eladásra. A sorozat harmadik füzetének kiadására nem kerül sor. Kanabé 1942-ben elhang­zott előadása a Debreceni Szemlében jelenik meg. 155 A Csoport tagjain kívül, mint arra már utaltunk központi előadásokra is sor került. Először Faludy Géza a Társulat alelnöke fogadja el a meghívást és 1927. június 14-én „Orvosi vonat­kozású numizmatikai különlegességek" címmel tart előadást, bemutatással egybekötve 156 Nagy Zoltán választmányi tag két alkalommal jön Debrecenbe előadást tartani. Először 1927. szeptember 14-én „Cziburszky András Jónás (1732—1813) iglódi evangélikus lelkész életmüvének ismertetése" címmel, majd 1929. október 9-én „Luczenbacher Érdy János (1796­szept. 9. Szob 1871)" címmel ad elő. 157 A már említett debreceni kirándulás keretében hang­zik el Huszár Lajos „A magyar protestantizmus érmészeti emlékei" tanulmánya. Az előadók­kal kialakult jó személyes kapcsolatból adódóan több különlenyomatot kap a Csoport első­sorban Faludy Gézától. Ezek nem kerülnek nyilvános felolvasásra, hanem az egyes munká­kat egyéni elolvasásra körözik a tagok között. 158 A központi előadók által tartott felolvasá­sok bírálatát e helyen mellőzzük, mert az kívül esik dolgozatunk keretein. Szükséges azon­ban mérlegre tenni a Csoport szerzőinek elméleti jellegű munkásságát. Az elhangzott elő­adások szövege sajnos nagyobb részt nem áll rendelkezésünkre. Ennek hiányában nem lehet teljes képet alkotni a Csoport egész tevékenységének színvonaláról. Mégis a rendelkezésre álló anyag elégséges arra, hogy megállapítsuk: az előadások nemcsak témájukban, de szín­vonalukban is nagyon változóak voltak. Találunk igen jó ismeretterjesztő — oktató jellegű előadást, mint Salánky Józsefnek a római pénzverdékről tartott felolvasása, hasznos gyakor­lati ismereteket közlő munkát, mint Kanabé Dezsőnek a régi pénzek tisztításáról szóló dolgozata, s olyan kiváló tudományos kutató tollából eredő munkát, mint Zoltai Lajosnak a Kazay gyűjteményről készült tanulmánya. Előadói asztalhoz jutott ugyanakkor a nagy ügybuzgalommal, de sok esetben elégséges tárgyi tudással nem rendelkező Győri Lajos is Győri munkásságát sem lehet azonban teljesen negatív jelenségként tárgyalni. A „Pótlékok Debrecen érmeihez" с dolgozata megjelent a Numizmatikai Közlönyben, s használható munkát végzett a Numizmatikai Közlöny negyedszázados anyagának mutató formájában történő összeállításánál is. 159 A „Hibás veretek, átvert pénzek és hamisítványok" c. dolgo­zata viszont amellett, hogy a címben foglalt várakozásnak sem tesz eleget, nyomdafestékre nem érett fogalmazásban, tárgyi tévedések halmazát tartalmazza. így látta ezt a kortárs kri­tikus is és véleményével teljesen egyet értünk. „A Győri féle műről sajnos nem tudok sok jót mondani, mert tartalma nem födi a címet. Túlnyomó részt másról beszél, mint a füzet címe mond. Eredetiséget sem találok a füzetben ... nagyon meg kell fontolni, hogy mit nyomtatnak résztudományi Társaság Értesítője 1931. 3. szám. — III. 76—77. jkv. 1931. ápr. 8. és NK. uo III. 127. jkv. 1933. jan. 11. és III. 151. jkv. 1933. nov. 8. és NK. XXXII—XXXIII. évf. (1933—34) 101. III. 176. jkv. 1934. jún. 13. és NK. uo. — IV. 33. jkv. 1936. jan. 8. Ezzel kapcsolatosan té­ves a NK. XXVI—XXVII. évf. (1937—38) 12. közölt beszámolónak azon állítása, hogy a Cso­port „sűrűn tart felolvasásokat." — IV. 267. jkv. 1941. ápr. 9. — IV. 267. jkv. 1942. okt. 14. — MNT. IV. 1949. dec. 12. jkv. Vö. III. 76—77. Ezt a témát Kémery akarta feldolgozni. 155 II. 44. jkv. III. 187. 188. jkv. 2. pont 1934. nov. 14. IV. 1—2. jkv. 1935. jan. 9.— IX. 306. Deb­receni Szemle 1942. 8. szám. 1561. 101. jkv. 157 I. 107—108. jkv. II. 144—145. jkv. 158 Vö. I. 931. 92. III. 113, alatt csatolt különlenyomatok és Zimmermann 1932. okt. 21. levele (III. 119.) I. 83. Elhatározzák a következő ülésen Faludy dolgozatának felolvasását, a felolvasás elmarad a dolgozatokat a tagok között „körözik" (I. 90. 91. jkv. 1927. ápr. 27.) 159 NK. XXVIII—XXIV. évf. (1924—25) 26—37. — II. 1923. Zimmermann 1929. április 17-i közlése. 543

Next

/
Thumbnails
Contents