A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Pósa Ágnes: Kazinczy tübingai pályaművének autográf kézirata a Papszász-hagyatékban
A nyomtatott kiadás és a kézirat közötti eltérések jellegük szerint két csoportra oszlanak. Először a már említett hiányokról kell szólni. Kazinczy nagy súlyt helyezett a pontosságra: ebben a „vitában", amelyet az író a magyar nyelv ellenségeivel folytatott, s amellyel olvasóit és a pályabírákat is meg akarta győzni, minden érvnek meg kellett állnia a helyét. Az adatszerző munkába az író nem restellte barátait sem bevonni. Prónay Lászlóhoz írja 5 : „Excellentziádé lévén, parancsolatja által, írásom alázatosan kérem, méltóztassék azt gyarapítani az itt következő kérdéseknek feloldozásával. Pesten lévén Excellentziád, ott az általam óhajtott tudósításokat könnyű beszedni. Itt szedett tudósításaimra nem merek támaszkodni. 1. A tótul beszélő Vármegyékben, s a ráczul beszélőkben Horváth Országban és Sclavoniában, szóllott e valaha Vármegyék Gyűlésem valaki tótul vagy horváth nyelven, mint a hogy a magyar Vármegyékben és a Diaetákon szabadon szóllottunk s szóllunk magyarul? — Óhajtanám, hogy igaz volna az a felelet, hogy nem szóllott tótul és horváthul soha senki! 2. Juridicium soha nem folyt e németül Jó'sefnek uralkodása alatt? A Septemviratus és Kir. Tábla, úgy e, soha nem ítélt német nyelven? Soha nem írt a Subalternumokra, Dicasterialis Táblákra, Kir. Városokra németül, sem a Magyar Cancelláriára nem? Én legalább úgy tudom, s úgy tudja az Ipám is és a Kálvinistává lett testvér bátyja, ki még akkor meg nem vakulva volt két testi szemeire, s a Debr. Distr. Táblánál szolgált! 3. Jósef a Juridicumoknak mikorra rendelt volt terminus praeclusit, melly után ott is német nyelven folyjon minden? 4. A Kassai Academiánál német nyelven még eggy Prof. sem tanított. De nem tanított e valamellyik az Országnak valamelly más Academiájában? s az Universitásban? — Én ezt a Prof. Schédiustól megtudhatnám: de titkot akarok még most csinálni dolgozásomból." Hasonló felvilágosításokért fordul gr. Dessewffy Józsefhez is. 6 Másrészt a végleges mű szövegezése kifogástalanabb, a fogalmazvány germanisztikus, ill. latinos szószerkezetei, szórendje a végleges kiadásban sok helyütt javítva szerepelnek. Gazdagodik a mű képisége: a csiszoltabb formát itt elsősorban a jelzők gazdagodása hordozza. Általában: a szerző igénye a költőibb kifejezésmód, a „fentebb sül" iránt megnőtt. Ezek a mozzanatok egy irodalmi mű születésének és végső formába öntésének alkotói titkairól tudósítanak. 7 Az apróbb eltérések mellett érdekesebb jelenségekre is felfigyelhetünk. A Déri Múzeum magyar nyelvű példánya tartalmaz olyan részletet is, amelyet csak az eredeti, beküldött német szövegben találhatunk meg, a kiadáshoz alapul szolgáló „végleges" magyar példányból hiányzik. 8 Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, amely látszólag elkerülte Heinrich figyelmét, rögtön világossá válik a tágyalt kézirat jelentősége. Heinrich Gusztáv ugyanis mint 1808-as születésű művet közli a Tübingai pályaírást, amely azonban — legalábbis a magyar nyelvű rész — a közölt formában már nem 1808-as alkotás, hanem későbbi átdolgozás. Az író levelezéséből tudjuk, milyen sokáig foglalkozott az írásmű átdolgozásának és kiadásának gondolatával. Hogy ez valóban megtörtént, bizonyítja az 1916-os Heinrichféle kiadás két lábjegyzete. 9 Ez a tény magyarázza a két textus nagyobb eltéréseit is. A kézirat 64. oldalán található mondat — „A' helyett itt azt tekintjük, hogy a' nemzet dicsősége azt kívánja e?" — után Heinrichnél a nyomtatott magyar nyelvű kiadásban a következő meg5 B. Prónay Lászlónak írt levele Széphalom, 1808. máj. 26-n. V/466. 6 Kazinczy levele gr. Dessewffy Józsefhez (kelt. nélkül) 1808. jún. 10. előttről. (Kazinczy összegyűjtött levelezése V/431.) 7 Hogy milyen gondos, aprólékos munkával csiszolgatta Kazinczy a művet, mielőtt kiadta volna a kezéből, mutatja Kölcseyhez írt néhány sora is: „A Tübingi pályaírás pedig, melly csak 200 pag. in 4°, csaknem fél rizma (=500 ív) papírosomat emisztette-meg, periturae parcere chartáé!" (VI/36). 8 Heinrich megjegyzése az általa ismert példányokról: „A pályaművet két példányból ismerem: az egyik saját másolatom a bécsi cs. kir. belügyminisztérium levéltárából; — a másik a M. Tud. Akadémia példánya, mely a magyar eredetit is tartalmazza (Kazinczynak 1808. aug. 14. kelt levele szerint, 1. fönt 15. 1.), valószínűen magának Kazinczynak keze írása. A két német szöveg csak helyesírásilag és itt-ott egy-egy szóban vagy fordulatban különbözik egymástól..." (Heinrich, 32.). 9 Heinrich Gusztáv 132., 143. Ezeken a helyeken Kazinczy már 1809-es ül. 1810-es eseményekre hivatkozik. 503
