A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: Adatok a „Felvidító” forrásához a Papszász-gyűjteményben

őrzött meg. Ugyanezen a lapon megtaláltam a 9-ik Nóta jelzést a dalszöveg azonban hiányzik. A 10-ik Nóta ismét egy népdal: Szárad a' bokor a' tetőn Haragszik rám a' szeretőm Verje meg az én Istenem Ki áskálódik ellenem Istenem Uram az ollyat Meny köveiddel patskoljad A' ki a' más háta meget Búza közt konkolyt hingeteget. A 11. Nóta jelzést ismét olvashatjuk a lapon, a dalszöveg azonban már nem fért rá. All. vers egy teljesen más formátumú lapon olvasható.

40 A páros vers címe: Menyhárt lába fájdalma miatt nem mehetvén Őttse Leányának keresztelőjébe ezt írja. A versben írt fiktív levélre Pál Feleleti következik. Menyhárt tréfás levelében kimenti magát amiért a keresztelőbe nem tud elmenni, megfricskázza öccsét, hogy leánya született, s azt javasolja, hogy a kicsi lánynak ne a Piroska, hanem a Rózsa nevet adja: De légyen akármi a neve Bura ő tsak Leány leve Ne vidd Domahidára Nints ott a Jánynak ára. E verses levél egy utalása közelebb visz a mű keletkezéstörténetéhez: Hogy Luizád Leányt szüle Hallom, mivel vagy már szüle Kedvesed Apává tett Csak ez örvendeztetett Fáy és Pánd jut eszembe Tollat is ez ad kezembe. Az utalás Fáy András A pándi csuda című, terjedelmes, olykor vaskos verses históriájára vonatkozik. Ez a költemény több kéziratos versgyűjteményben szerepel. Egy változatát Ladányi Sándor Mindenes gyűjteménye őrizte meg, amelyben a költemény bevezetőjeként ezt olvashatjuk: „A' Pándi Csuda Melly történt Augusztus bann 1817-k Esztendőbenn Tek[intetes] Pilisi és Szilasi Szilasy László Úrnak, Tek[intetes] Pest Vármegye Tábla és Akasztó Bírájának több Leányok születése utánn le lankasztott reménysége fel indulására István fia születvén. Danolta Fay András."

41 A keletkezéstörténethez újabb adatok találhatók a költeményben is: Nyoltzszáz tizenhétbe kis asszonyi jelbe Történt ez a' tsuda Pándi Izraelbe... Fáy András tehát ezt a költeményt Szilasi László fia születésére írta 1817-ben, s minthogy a gyermek kis asszonyi jelben született, a vers kisasszony hava azaz szeptember után keletkezett. Papszász Lajos és Papszász György a kollégiumot az 1810-es években látogatták, e vers, amely Fáy Pándi csuda című költeményére hivatkozik, ugyancsak ugyanebben az évtizedben született. Gyűjtője talán maga „Papszász Gyuri" volt. 40 Menyhárt lába fájdalma miatt nem mehetvén Őttse Leányának keresztelőjébe ezt írja. Méret: 250X195 mm. Terjedelem [la—b]. DM ír. kézír. gy. X. 75. 121. 3. 41 Vö. itt a 28. számú jegyzettel. 14—29. 494