A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Alpin-szubalpin regióban nedves sziklákon, törmelékes helyeken, de alsóbb régióban is megtalálható. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Kamenista — M. Tátra: Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Zdiarska vidla. — Radnai hav.: Korongyis — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj. Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 144. Cardaminopsis neglecta (Schult) Hay. (Arabis neglecta Schult.) Alpin sziklás, köves réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Lomnici, Késmárki csúcs, Furkota, Felkai völgy — A. Tátra: Gyömbér, Chabanec, Bory, Lajstroch. — Radnai hav.: Ünőkő — Fogarasi hav.: Bulea katlan, Árpás — Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Coasta lui Rusu. Kárpáti endemikus. 145. Arabis alpina L. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken, meszes talajon, alsóbb regióban is található. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Bujaci, Skalné vráta, Murán. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Negoj — Pareng: Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Paltina, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 146. Hesperis obtusa Mnch. (H. alpina Schur) Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman — Szarkó-Godján: Sztanulet. Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 147. Cochlearia pyrenaica DC. ssp. tatrae Borb. Alpin-szubalpin mészköves réteken. Liptói hav.: Banikov, Placlivé — M. Tátra: Furkota, Felkai völgy. — Erdélyben nincs. Észak-Kárpáti endemikus. 148. Petrocalis pyrenaica (L.) R. Br. Alpin réteken meszes talajon^ Igazi havasi növény. Eüalpi faj. Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Bujaci. — Erdélyben nincs. Pireneusok, Alpok, Északi-Kárpátok. CISTACEAE 149. Helianthemum glabrum (Koch) Wilczek (H. nitidum Clem.) Alpin-szubalpin réteken, réteken. Eüalpi faj. M. Tátra: Furkota, Mlinica, Felkai völgy. — Erdélyben nincs. Alpok, Északi-Kárpátok. 150. Helianthemum oelandicum (L.) DC. (H. alpestre [Jacq.] DC.) Alpin-szubalpin regióban sziklás, törmelékes réteken, főleg mészköves talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec, Placlivé — Bélai hav.: Novy, Zdiarska vidla — A. Tátra: Deres, Sopok, Bory, Krakova hola. — Radnai hav.: Korongyis — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Pareng: Coasta lui Rusu — Szarkó-Godján: Albele, Jorgován. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 151. Helianthemum hirsutum (Thuill.) Mérat var. grandiflorum (Scop.) Schinz et Thell. Alpin-szubalpin réteken. Liptói hav.: Koncista, Banikov — Bélai hav.: Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta, Bujaci. — Radnai hav.: Gärgäleu — Fogarasi hav.: Szurul. Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. VIOLACEAE 152. Viola biflora (L.) Jacq. Alpin-szubalpin sziklás, köves helyeken. Olvadó hó szélén. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Mlinica, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Árpás — Sebes: Surján — Pareng: Mundra, Coasta lui Rusu — Retyezát: Bukura katlan — Szarkó-Godján: Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 43