A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

153. Viola alpina Jacq. Alpin-szubalpin regióban mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov, Bystra, Koncista — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky, Bujaci, Murán — A. Tátra: Gyömbér, Deres, Bory, Chabanec. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Furnika, Karajman, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Bulea katlan, Szurul — Szarkó-Godján: Jorgován. Alpok-Kárpátok, Balkán. ERICACEAE 154. Rhododendron kotschyi Simk. (Rh. myrtifolium Seh. et Ky.) Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken, oldalakon. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Izvor, Cserbükk — Bucsecs: Vf. cu Dor, Furnika, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Sebes: Surján, Vf. lui Petra — Pareng: Mundra, Carja, Släveiul Mare — Retyezát: Bukura, Peleaga, Szlavej, Zenoga, Bukura katlan — Szarkó-Godján: Jorgován, Boreszkó, Godján, Paltina. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 155. Loiseleuria procumbens (L.) Desv. Alpin-szubalpin réteken, Eüalpi faj. M. Tátra: Lomnici csúcs, Felkai völgy. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Pareng: Mundra, Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura, Szlavej. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 156. Vaccinium vitis-idea L. Alpin-szubalpin réteken oldalakon, de alsóbb regióban is megtalálható. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán előfordul. Borealis elem. Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 157. Vaccinium uliginosum L. Alpin sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista, Banikov — M. Tátra: Furkota völgy — A. Tátra: Gyömbér, Deres, Bory. — Radnai hav.: Korongyis — Kelemen hav.: Pietroszul, Izvor — Bucsecs: Omul, Kosztila — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul — Szebeni hav.: Frumósza — Sebes: Surján, Vf. lui Petra — Pareng: Carja, Mundra, Coasta lui Rusu — Retyezát: Zenoga katlan, Szlvej — Szarkó-Godján: Jorgován. Boreális elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 158. Brackenthalia spiculifolia (Salisb.) Rchb. Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Vf. cu Dor, Furnika — Retyezát: Zenoga katlan, Kusztura. Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). EMPETRACEAE 159. Empetram nigrum L. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken. A tundrával közös elem. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Kelemen hav.: Cserbükk, Izvor — Bucsecs: Karajman — Fogarasi hav.: Árpás. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. CAMPANULACEAE 160. Campanula alpina Jacq. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken, meszes talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Koncista, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta — A. Tátra: Sopok, Gyömbér, Chabanec. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Cserbükk — Bucsecs: Omul — Fogarasi hav.: Negoj, Árpás — Pareng: Mundra, Carja — Retyezát: Peleaga, Bukura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Gugu, Szarkó, Godján. Alpok, Kárpátok, Balkán. 44