A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából
131. Draba kotschyi Stur Alpin regióban sziklákon. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünókő, Korongyis — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Bulea katlan. Erdélyi endemikus. 132. Draba carinthiaca Hoppe Alpin-szubalpin köves réteken, főleg kristályos közetű talajon. Eüalpi faj. Bélai hav.: Havran, 2diarska vidla. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünókő — Kelemen hav.: Izvor, Cserbükk — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Negoj, Bulea katlan — Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Carja, Pareng — Szarkó-Godján: Baicu. Pirenevsok, Alpok- Kárpátok- Balkán. 133. Draba fladnitzensis Wulf. Alpin regióban sziklahasadékokban. Jégkori reliktum. Eüalpi faj. Bélai hav.: 2diarska vidla. — Bucsecs: Krajman. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 134. Draba aizoides L. Alpin-szubalpin mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, 2diarska vidla, Predné Jatky, Skalné vráta — A. Tátra: Sopok, Bory, Krupova hola. — Radnai hav.: Pietrosz — Királykő. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 135. Draba dorneri Heuff. Alpin köves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Retyezát: Vistea Маге. Erdélyi endemikus. 136. Draba dubia Suter Alpin-szubalpin regióban kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Felkai völgy — Bélai hav.: Havran, 2diarska vidla. — Erdélyben nincs. Alpok, Északi-Kárpátok. 137. Kernera saxatilis (L.) Rchb. Alpin-szubalpin regióban mészkősziklákon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Koncista — Bélai hav.: Novy, Bujaöi. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Karajman — Fogarasi hav.: Árpás. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 138. Hutchinsia brevicaulis (Hoppe) Arc. (H. alpina L.) Alpin-szubalpin regióban hótálak szélén, Mészkősziklákon, törmelékes helyeken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Predné Jatky, Bujaöi. — Erdélyben nincs. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Északi-Kárpátok. 139. Hutchinsia brevicaulis (Hoppe) Arc. var. transsilvanica Nyár. Alpin-szubalpin mészköves réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Ünőkó — Bucsecs: Karajman, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Bulea katlan, Negoj, Szurul — Pareng: Pareng — Szarkó-Godján: Piule. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán. 140. Cardamine resedifolia L. Alpin sziklás, törmelékes réteken, kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Fogarasi hav.: Bulea katlan — Sebes: Surján — Pareng: Mundra — Retyezát: Szlavej, Bukura — Szarkó-Godján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Déli-Kárpátok, Balkán. 141. Cardamine glauca Spreng. Alpin regióban kristályos kőzetű talajon. Északi-Kárpátokban nincs. — Pareng: Mundra, Carja. Déli-Kárpátok, Balkán. 142. Cardamine amara L. Alpin-szubalpin törmelékes, füves réteken, de alsóbb regióban is megtalálható. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec — A. Tátra: Deres, Bory, Chabanec. — Radnai hav.: Puzdrela — Kelemen hav.: Pietroszul — Retyezát: Peleaga — Szarkó-Godján: Baicu, Boreszkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 143. Cardaminopsis halleri (L.) Hay. (Arabis halleri L.) 42
