A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Talai-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Projecten 1976

b) Talaja: A miocén kori kvarc alapanyagú kavicsos alapkőzetre települt agyagos üledéken, melynek vastagsága 3—6 m között váltakozik, agyagbemosódásos barna erdei talaj képződött. A talaj enyhén savanyú (pH=4,8—5,7 között).

13 c) Klímaviszonyok: A napfénytartam évi összegének átlaga 2085 óra, ebből a tenyészidőszakra 1517 óra jut. Évi átlagban 65,5 nap napsütés nélküli, ebből a tenyészidőszakra 6,9 nap jut. Az évi középhőmérséklet 9,9 °C. A júliusi középhőmérséklet 20,8 °C. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,0 °C.

14 Ezen adatok alapján a Bükk déli előterének dombvidéki részén fekvő „Síkfőkút Project" klímaviszonyai inkább az Alföld klímaviszonyaihoz hasonlítható, mint a Középhegységéhez. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének mérései alapján az 1976. év hőmérsékleti átlagértékei a következők voltak: Az erdő fölötti szabad terület 2 m magasságban Az erdő területén 2 magasságban C° Január -1,5 -1,3 Február -0,2 -0,1 Március 1,8 2,1 Április 11,9 11,5 Május 15,0 14,2 Június 18,2 17,6 Július 21,6 20,9 Augusztus 17,9 17,1 Szeptember 14,2 14,2 Október 11,0 10,9 November 5,7 6,2 December -0,7 -0,3 Évi átlag: 9,57 9,41 A csapadék évi összege 540—580 mm között váltakozik a mintaterület környéki állomások adatai alapján. A területen gyakoriak a nagy nyári zivatarok, s így a júniusi szubkontinetalitásra utaló csapadékmaximum. Ezt a megállapítást támasztja alá a Zólyomi módszerével végzett analízis is. (Jakucs 1973). Az 1976-ban mért eredmények a következők voltak:

15 13. Jakucs im. 17. 14. Kakas, J. szerk. (1967): Magyarország éghajlati atlasza I—

II. (Budapest) térképei és adatai szerint. 15. A hőmérsékleti és csapadékadatok Nagy Lajos szóbeli közlése alapján kerültek dolgozatunkba. 119