A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Talai-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Projecten 1976

Szabad terület, mm Mérőtorony (erdő fölött), mm Január 14,0 12,8 Február 2,0 1,5 Március 34,6 34,0 Április 45,5 44,9 Május 52,4 44,3 Június 16,6 15,4 Július 87,2 72,4 Augusztus 33,4 30,9 Szeptember 108,3 111,9 Október 90,3 82,6 November 40,5 37,0 December 116,9 116,4 Évi összes: 641,7 604,2 Adataink alapján megállapítható, hogy az 1976-os év némileg csapadékosabb volt, mint az átlag. Csapadékmaximum többször is megfigyelhető. Tavasszal április—május hónapok voltak a legcsapadékosabbak. A nyári csapadékmaximum júliusban jelentkezett. A szeptember és a december ugyancsak kiemelkedő csapadékmaximumokat hozott. D) Fitocönotógiai leírás: A „Síkfőkút Project" területén 65 éves sarjeredetű homogén cseres-tölgyes állományú erdő van. Az 1972-ben megindult vizsgálatok (Jakucs, 1973.) tisztázták az erdő fás és lágyszárú növényeinek mennyiségi viszonyait. A lombkoronaszint fafajai: Quercus peraea v. petraea 84%, Quercus cerris 16%. A borítás értéke 79,9%. A hektáronkénti törzsszám átlag 906 db. A fák átlagos törzsátmérője 20 cm, magassága 17,3 m. A cserjeszint két részre osztható, egy magascserjeszint: 1—3 m. 66,4%-os borítású, hektáronként 6050 db cserjét számlálhatunk; valamint egy alacsonycserjeszint 1 m-ig, melynek borítási értéke 42% és 87 404 db cserjét számlálhatunk hektáronként. A legfontosabb cserjefajok: Cornus mas, Acer campestre, Quercus petraea, Cornus sanguinea, Acer tataricum. A Ligustrum vulgare, Euonymus verrucosus, Crategus monogyna magas abundancia értékűek. A lágyszárú növényzet szempontjából az erdő két altípusra különíthető: 1. csökkent lágyszárú borítású 2. dúsabb lágyszárú borításos. Legfontosabb fajaik: Poa nemoralis, Melica uniflora, Carex montana. Frekvens lágyszárú fajok még: Carex micheli, Festuca heterophylla, Dactylis polygama, Fragaria vesca, Lathyrus niger, Chrysanthemum corymbosum, Galium schulthesii. A mintaterületen a felsoroltakon kívül még mintegy 35—40 virágosnövény-faj fordul elő.

16 E) A csapdázásokra kijelölt területek leírása: A „Síkfőkút Project" területén vizsgálataink számára három mintaterületet jelöltünk ki. Mindegyik vizsgálati terület mintegy 100 m

2 alapterületű négyzet alakú bekerített erdőrész. /. vizsgálati terület. A központi ún. egyhektáros alapnégyzet melletti, a térképen E-vel jelzett területen a Quercetum petraeae-cerris csökkent lágyszárú borítású altípusán kapott helyet az alapnégyzet közepétől K-i irányban mintegy 50 m távolságra. A cserjeborítás is minimális, illetve hiányzik. Lágyszárú főként: Festuca sulcata. 16. Jakucs im. 18—19. 120