A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Régészet - Mesterházy Károly: Az Ártánd-zomlinpusztai uz sírlelet

tük. A felszíni leletek alapján kora X. századinak látszik.

26 Az Úzfalva elnevezés azonban a későbbi, XIII—

XIV. századi névadási típusba tartozik, így a régészeti leletek (a sírlelet) és a helynévtípus keletkezésének kora azonos időszakra utalnak. Ez egyben kizárja azt a feltételezést, hogy egy korábbi, a XI. század második felére történő keltezéssel számoljunk.

27 Ami Kniezsa véleményét illeti az Űz, Ózd helynevek idetartozásának kétességében,

28 úgy látszik, hogy kellő régészeti bizonyítékok mellett nincs okunk kételkedni e helynevek történeti forrásértékében. A zomlini sírlelet földrajzi helyzete pedig arra figyelmeztet, hogy a zárt kun településterületeken kívül is számolnunk kell kun, vagy a kunokhoz csatlakozott népelemek megtelepedésével. 26 Mesterházy K., DMÉ 1974. 225. 27 Az úzok (torkok) a XI. század közepén jelentek meg Ukrajna területén és 1065-ben a Bizánci Birodalomba is betörtek. A magyar történelem máig is vitatott kérdése, hogy a cserhalmi (kerlési) ütközetben László herceg és Salamon által 1068-ban levert ellenség mely népcsoporthoz tartozott. Kunok voltak-e, mint a Képes Krónika írja (princeps milite paganorum nomine Osul, qui fűit serviens Gyule ducis cunorum. SRH I. 367.), vagy besenyők voltak, ahogy Kézai nevezi őket. Kossányi B. a korábbi feltevéseket elvetve, úznak határozta meg e népet: Száz. 57—58 (1923—24) 532—37. Györffy Gy. pedig besenyőnek: Ant. Hung. 2 (1948) 169—70. Ha a leletek keltezése lehetővé tenné a korai úz beköltözést, vagy töredékek beköltözését, ezt a korábbi adatot kellene figyelembe vennünk. 28 Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv (Bp. 1938) II. 439. — Kristó Gy.—Makk F.—Szegfű L., Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez. I. (Szeged, 1973) 21—22. 79