A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

Debrecenbe. Nincs kizárva, hogy a Czékus- valamint a Csokonai-családot valamivel korábbi ismeretségi szálak is kapcsolták egymáshoz. A „rendelő" vagy műhely gazdája, Csokonai József alig halt meg, a háztulajdonos azonnal megkezdte az özvegy kilakoltatását célzó zaklatást. 1780-ban ugyanis Csokonai József a nyilván sokkal forgalmasabb, a Péterfia és a Csapó utca sarkán levő épületben bérelt lakást és műhelyt. A háznak ekkor Csokaji Fényes György volt a tulajdonosa. 1784-ben ugyanebben a házban még egy könyvkötő, egy szabó, egy német varga, néhány napszámos és két kofa lakott. 1784-ben Csokaji Fényes György eladta ezt a házat. Az új tulajdonos pedig Csokonai József halála után mindent megtett annak érdekében, hogy az özvegyre maradt műhely mielőbb kiköltözzék házából. A költő anyja hamarosan be is zárta a „rendelőt", s félévvel férje halála után az atyai örökségből a Darabos utcán vásárolt magának házat. Ebben a házban élt az özvegy, 1805-től teljesen egyedül, hacsak unokája esetleg menye nem lakott vele. Csokonai Józsefné végül is 1810-ben követte családját a sírba.

70 . Ifjú Csokonai József és utódai Csokonai Vitéz Mihály öccséről, Józsefről alig tudtunk valami újat felderíteni. 1777. március 19-én keresztelték meg, mint feljebb már leírtam. Tanulmányait egy ideig ő is a debreceni kollégiumban végezte, innen azonban — miért, miért nem, nem tudni — Szilágyi Gábor őt is kicsapatta.

71 Azt hiszem Csokonai József kicsapatásának a története további kutatásra vár, s a figyelmet mindenképpen megérdemli. Tanulmányait tehát nem végezte el, s ezután hamarosan Bagamérba kerülhetett ispánnak a káptalani birtokra.

72 Bizonyára családja is itt lakott. A tüdőbajt Gaál László visszaemlékezése szerint 1802-ben a nagy debreceni tűzvész alkalmával szerezte, s ezután az oldalcsontjain is nagy kelevény jött ki.

73 Házasságkötésének az éve egyelőre ismeretlen, az azonban bizonyos, hogy felesége Tabajdi Lídia volt. Kettejük házasságából egy gyermek született, József. 1810-ben nagyanyja temetésekor a legfiatalabb József már hét esztendős volt.

74 Ekkor volt biennista diák. Megvan a költő öccsének, Józsefnek az epitafiuma, amely így szól: Itt hol a' bús bolt elzárja A kedvest kedvesitől Itt zokog élted hű párja Nyirkosán könnyeitől. 70 Csokonai Józsefné Diószegi Sára örökségéről, birtokairól részletesen beszél Zoltai 1905. 103—111; Zoltai 1909. 30—41; Szabó 1906. 131—132; Zoltai 1935. 103—105; Balassa 1957. Az özvegyen maradt anya sorsáról természetesen részletesen beszél Gaál László. Közli Vargha 1960. 407—409. 71 Kicsapatásáról megemlékezik Gaál László. Közli Vargha 1960. 411—412. Gaál szerint Szilágyi azért csapatta ki Csokonai Józsefet, mert az erős fiatalember puszta kézzel megölte professzora kutyáját. 72 Gaál tudja, hogy Csokonai József bagaméri ispán volt. Visszaemlékezéseit közli Vargha 407., 440. 73 „A másik testvér, úgymint József huszonöt esztendős korában, a nagy tűz óltásakori megütődés miatt hektikába esvén, minekutánna egy a tüdőről az oldaltsontok között kijövő nagy kelevény a szenvedőt az örök útjára emlékezteté, kását, a'mint ő monda kitolókását főzetett magának, és abból különös étvággyal és sokat evett." Gaál László emlékezései. Közli Vargha 1960. 408. 74 Balassa 1957. téved, amikor azt állítja Csokonai öccséről, hogy színész volt. Valóban volt egy Csokonai József nevű vándorszínész, ez azonban nem azonos a költő öccsével. A vándorszínész Csokonai József a bagaméri ispánnak a fia, akiről alább még szólok. Tabajdi Lídiáról ifjú Csokonai Józsefről a vándorszínészről vö. Zoltai 1909. 30—41; Zoltai 1905. 103—111; Zoltai 1935. 103—105. 405