A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Irodalomtörténet - Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez

Kis Jósefed még nem érez Fiúi szeretetet Kisded szive mégis vérez S tesz végső tiszteletet.

75 Kazinczy levelének egy mondatából azt lehet sejteni, hogy a költő életrajzának megírásában a költő anyja is, öccse is valamiképpen akadályozták a széphalmi mestert. 1805. április 30-án keltezett levelében így nyilatkozik Nagy Gábornak: „... A' megholt Poéta' munkáji nem a' Diószegi Sára és Bagaméri Exispán proprietása, hanem a' Nemzetéé.. ,"

76 Kazinczy tehát ekkor már exispánnak tudja Csokonai Józsefet, aki bizonnyal ragaszkodott az őt, illetve anyját érintő szerzői, költői hagyaték jogához. Hogy miért exispán? Nem tudni. Valószínű, hogy ekkora már őt is ágyba szögezte betegsége, hiszen még ugyanebben az évben, június 7-én ő is követte sírba a bátyját. A legkisebb Csokonai József, aki mindössze három esztendős volt apja halálakor később a magyar színházi életnek eléggé ismert szereplőjévé lett. Színész és súgó volt egy személyben. Néhány kisebb visszaemlékezést írt is, s Kotsi Patkó Istvánnak, a jeles kolozsvári színésznek, színigazgatónak, első színháztörténészünknek az életrajzát is először ő állította össze. 1831-ben egy zsebkönyvet, 1833-ban egy Magyar Játékszíni zsebkönyvet, 1835-ben pedig a Budai nemzeti játékszíni zsebkönyvét jelentette meg. Ezek szerint egy darabig Kolozsvárottjátszhatott, innen azonban felkerülhetett Pestre.

78 Ennek a Csokonai Józsefnek unokája Csokonai Vitéz Mihály a XIX. és a XX. század fordulón ismert zsurnaliszta.

79 Sejthető, hogy a család Debrecenben maradt, ugyanis ez a zsurnaliszta Debrecenben született. Újságíró pályafutása ismert, s fia, aki ugyancsak a Mihály nevet kapta, előbb színészi pályára készült, mint dédapja, s újságíró lett, mint az apja.

80 A család történetét ez a Csokonai Vitéz Mihály e század húszas éveiben igyekezett fel is tárni. Megfordult Győrben, kigyűjtötte a Csokonai Lászlóra vonatkozó adatokat, s minden adat mellé, sajnos, bejegyezte ceruzával a saját nevét, és a gyűjtés dátumát is. Leszármazottai még ma is élnek Győrben, ennek a felderítése pedig egy győri diáklány, Barsi Hajnalka érdeme.

81 *** Ebben az írásban a Csokonai-család történetét kísértem végig. A XVIII. század közepétől követtem nyomon a költő őseit, s öccse kései leszármazottjairól, a ma élőkről is szóltam néhány szót. A munkát természetesen tovább lehetne folytatni. Érdemes lenne feltárni, mint feljebb már említettem a költő fivérének a kollégiumból való kicsapatása okát. Talán nem lenne célszerűtlen azt 75 Közli Vargha 1960. 267. 76 Kaz. Lev. 751. III. 321—323. Újabban közli Vargha 1960. 483. 77 Halotti anyakönyvét vö. itt. 66. számú jegyzettel. 78 Szinnyei II. 394; Gulyás IV. 1070. Megjelent munkái: 1. Zsebkönyv. Új esztendei köszöntésül, tisztelet hódolással nyújtva Erdély nagy lelkű fiainak és leányainak. Kolozsvár, 1831. Kotsi Patkó János erdélyi színész életrajzával. 2. Magyar Játékszíni Zsebkönyvecske. Szeged, 1833. 3. Budai nemzeti játékszíni zsebkönyv 1835-re. Buda, 1835. 79 Született 1875-ben Debrecenben. Apja Csokonai Imre. 1894-ben a Debrecen—Nagyváradi Értesítőnél, 1899-től 1905-ig Kolozsvárt hírlapíró. Itt alapítja meg a Kolozsvári Hírlapot. 1900-ban az Iparosok Közlönyének, 1901-től 1905-ig az Iparosok Lapjának, 1902-től 1905-ig a Kereskedelmi Szemlének a szerkesztője. Dolgozott az Előre, a Győri Hírlap, a Dunántúli Hírlap, a Garabonciás Diák, a Győr vármegye című lapoknál is. Életrajzát vö.: Gulyás IV. 1080. 80 Ifjú Csokonai Vitéz Mihály 1899-ben született. Előbb színészi pályára készült, később azonban hírlapíró lett. 1941-ben a Sporthírlapnál dolgozott. Vö.: Gulyás IV. 1080. 81 Barsi Hajnalka: Csokonai és Győr. A dolgozat készült a győri Kisfaludy Napok Irodalmi Pályázatára 1974. Kézirat. Déri Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjt. Ltsz. 75. 177. 1—2. Barsi Hajnalka dolgozatáról valamint a Csokonai-család ma is Győrben élő családtagjairól vö.: Gárdonyi Béla 1975. Csokonai Vitéz Magda (dr. Boczor Gyuláné) lakik: Győr, Radnóti Miklós u. 14. sz. alatt. 406