A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

23. kép. A nagykereki Bocskai-várkastély lebontott délnyugati sarokbástyájának alapfal maradványa. (1943.) merében „POST TENEBRAS LUX"

105 jelmondatot őrző Genf révén a külföld több intézménye is. Mint 1937-ben a Hajdúságot az ország számára is felfedező, Hajdúböszörményben rendezett Hajdúhét alkalmával, most a tudomány fényénél vált világosabbá Bethlen Gábor fejedelem 1619-ben közzétett „Querela Hun gariae" c. kiáltványának — nemzedékek akaratából — megvalósult sorai: „A hajdúk puszta területeket szállottak meg, szorgalmukkal a farkasok és medvék tanyáját jól megművelt és bőven termő vidékké alakították át... vad szokásaikból kivetkőztek... Vendégszeretők, törvénytisztelők, és békés életűek." Az elmúlt hét és félévszázad alatt a szabad mezővárossá is lett település neve: Kerecu (1214), Kerequi (1215), Váralykereki (1443), Kereky (1530), Kereki város (1605), Nagy Kereki (1785) mai alakjáig nyelvtörténeti fejlődés eredménye. Többévszázados folyamatos szereplése lehanyatlásáig gazdasági, politikai, katonai jelentőségét egyaránt bizonyítja. Mindez a történészek kutatása nyomán ismert. Komoróczy György földrajzi tanulmányokra és Bárczi Géza nyelvészeti következtetésére hivatkozva többek között arra is rámutatott: „a község elnevezése az erdővel van összefüggésben: a »kerek« szó irtásfalura utal; a »kerekű« kifejezés eredeti jelentése: erdő."

106 Volt ilyen lakott hely, 105 Le mur des réformateurs. Editions ,,L' Eau vive" Genéve. 24. 4. p. 106 „A »kerek« szóra Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapító levele mint nyelvi emlék. (Bp. 1951) 29—30." = IV. Műemlékvédelem 1960. 2. 65—128. Komoróczy György: A nagykereki kastély. 363