A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Masits László: Műemlékek–múzeumok Hajdú-Biharban

véleményem szerint: a Lázár deák (Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára) által tervezett, 1528-ban megjelent: „Magyarország legrégibb részletes térképé"nek

107 „Kerek" nevű települése. A közel 450 éve hadászati céllal, több mint ezer helységet feltüntető, nagy jelentőségű mű bizonyára nem mentes a téves adatoktól. Mégsem valószínű, hogy ebben az esetben a tervező tévedett volna. Annál inkább, mert félévszázad múlva ismét találkozunk „Kerek" nevével. A „Magyarország térképé"-n,

108 melyet az európai hírű humanista tudós, Zsámboky János elismerésre méltó helymeghatározással alkotott 1579-ben. E térképen az ismert nevet olvasva, feltevésünket csak megerősítheti: a „Beretio" illetve „Bereton" és a „Sebeskoroz" folyók közötti, „Varadin"-tól délnyugatra feltüntetett „Kerek" település a Berettyó és a Sebes-Körös közötti Nagyváradtól északnyugatra fekvő mai Nagykereki községgel azonos. Kerekít már 1569-ben „derekas erősségnek és jeles várnak" említik. Bocskai 1590-ben kapta adományba felesége révén s uradalmi központjává tette. Sőt 1593—98 között — akkor a törökök ellen — jelentősen megerősítette. Ezt bizonyítják 1605. április 9-i levelének

109 sorai; „.. .Kerekinek az varasát, mely most nem olyan, hanem vagyon nyolc annyi, mint mikor kegyelmed látta...," Bocskai a szomszédos Kismarja számára adott kiváltságlevelében (1606) is Kereki jelentőségére utal: „.. .mindaddig míg a Kereki várat a mi vérszerinti atyánkfiai tartják kezükben, a Kereki vár urai, illetve birtokosai Kismarja mezőváros lakóit bármely fejedelem előtt, minden támadó, háborgató és alkalmatlankodó ellen kötelesek legyenek megvédeni és megoltalmazni." Kereki nevét gyakran olvashatjuk forrásértékű történeti leírásokban és a szépirodalomban egyaránt. „A magyar Livius"

110 Istvánffy Miklós 1607— 1608-ban írott „Magyarország Története" c. munkájában megemlékezik Kereki várának ostromáról is. Néhány évtizeddel később a törökök feldúlták Kerekít s ott csak „.. .törmelékek maradtak fent." Ez lett a sorsa 1660 májusától a közeli Váradnak is az azt övező várrendszerrel együtt. Erről beszámolt Evlia Cselebi

111 török világutazó is, aki 1664—1666 között Debrecenből Pocsajon át Váradra utazott. Ő a Nagykerekitől kb. 28 km-re fekvő „Kis-Kerekiről" feljegyezte: „Ahmed pasa a várnak időt és kegyelmet nem adva...," és „Kis-Adorján" váráról: „.. .falait két nap alatt a földdel egyenlővé tették..." Teljes a pusztulás... Mindez a várkastély falába helyezett, 1966-ban katonai tiszteletadással leleplezett emléktáblán tömör sorokba foglalva építészeti ada107 Lázár (Lazarus) deák (?—1526?) munkája 1514 körül. Fába metszette és kinyomatta: Peter Apianus 1528-ban 78x54,5 cm = Cartographia Hungarica. Magyarország térképei a XVI. és XVII. századból fakszimile kiadásban összeállította Nemes Klára, Magyar Helikon (Cartographia 1972. 10. p.) 108 Zsámboky (Sambucus) János (1531—1584) műve 1579-ben. Megjelent először 1595-ben a „Theatrum Orbis Terrarum" с atlaszban. Kiadója: Abraham Ortelius. 34x49,5 cm. Országos Hadtörténeti Múzeum metszetgyűjteménye. 6553/Kp. 109 Történelmi Tár, XIX. 102—105. p. = Benda Kálmán: A Bocskai-szabadságharc. (Bp. 1955) 89110 Waczulik Margit: Szigetvár 1566. évi ostroma az egykorú történetírásban 287—306. p. = Sziget) vári emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostromának 400. évfordulójára. Szerk.: Ruzsás Lajos 1966. 111 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. Török— magyarkori történelmi emlékek. Török történetírók IV. 259. p. Az említett települések a: „III. Váradról az erdélyi Hajdúság vilajetjébe menetelünk." с fejezetben. 237—244. p. Budapest, 1908 364