A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Művészettörténet - Tóth Béla: Gy. Szabó Béla művészete

Mesterünk egyik legutóbbi kiállításán, Tordaszentlászlón (1974. júl. 21—aug. 4.), feketeruhás öreg nénikék hirtelenül felbuggyanó nevetgéléssel pusmogva dugták össze fejü­ket az Erdei tánc c. metszet előtt. Vajon milyen emléket ébresztett föl bennük a kép? Ifjúsá­guk táncait? — Igen, a művészetnek ez is egyik hatása és feladata: a felidézés, a megőrzés. És Gy. Szabó Béla ennek a „feladat"-nak messzemenően eleget tesz. Emberi életünk mozza­natai, az erdélyi, magyarországi, távoli tájak szépségei szinte kimeríthetetlen bőségben tá­rulnak elénk pasztelljein, metszetein, a szépség olyan magasságába emelve s ezzel szinte múl­hatatlanná téve, amilyen csak a legnagyobbaktól telik. S most mikor életének 70. évébe lé­pett, kívánjuk neki, hogy ezt a tevékenységet még sokáig folytathassa a reá oly jellemző munkakedvvel, töretlen erővel, mindnyájunk, az emberiség gyönyörködtetésére, gazdagí­tására. 25. kép. Záródísz 297

Next

/
Thumbnails
Contents