A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

együttesen tudnak változtatni, közös harcot kellett vívniok a bérlőkkel, a földesúrral szemben. A község legforradalmibb elemei nem egyszer közülük kerültek ki. így említhetjük Pokrócz Ferencet, az Országos Földmívelő Párt titkárát, Silling Fülöpöt, Hegedűs Gergelyt, az 1932-es megmozdulás fővádlottait, Stein Jánost, aki már a Tanácsköztársaság idején, majd 1945 után is jelentős politikai szerepet játszott, vagy Gém Gergelyt, aki az első kommunista törvénybíró volt.

19 A falurész leghaladóbb gondolkodású agrárszocialistái a Földmívelő Egyletnek voltak a tagjai, a magyar szegényparasztokkal együtt. A Kossuth Kör megalakításának okai között feltételezhetjük, hogy az is közrejátszott, hogy a radikálisok kiváltak ebből a „közösségből" és a református egyház igyekezett megóvni a többieket a szocialisztikus eszméktől. Erre egyébként volt példa a faluban a katolikusok között, ahol az egyház — kis számuk miatt — jobban összefogta híveit és így távoltartotta az agrárszocialista befolyástól.

20 A Kossuth Kör alakulásáról, céljairól A kör megalakulásának időpontja 1905. december 10. Ekkorra már nyolc különböző egylet, egyesület és kör működött Balmazújvároson. Az a helyzet, hogy a falu más részein már működtek a közösségi életre lehetőséget teremtő olvasókörök, arra inspirálhatta az itt élőket, szervezzék meg ők saját művelődési fórumukat. Eddigi ismereteink szerint nem tulajdoníthatunk nagy jelentőséget annak, hogy e falurész önálló templommal, iskolával, pappal bírt, hiszen az itt lakók különállása nem volt jellemző. A tagásg döntő többsége a falurész lakóiból tevődött össze. Társadalmi helyzetüket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szegényebb rétegek laktak erre. A jobb módúak is csak minimális birtokkal rendelkeztek. Érdekesség, hogy tagja volt a körnek dr. Forrai Péter orvos, Veres Péter jóakarója és barátja.

21 A kör címe: (elnevezése) Balmazújvárosi Kossuth Kör. A már említett alapszabály nem közöl utcát, házszámot, ami abból következett, hogy az alakulás idején önálló épülettel nem rendelkezett a köri tagság. (Erre több alkalommal találunk utalást a jegyzőkönyvi forrásokban.) A névválasztás feltétlenül összefügg az országosan is meglevő Kossuth-kultusszal. Balmazújvároson ennek olyan megnyilvánulása volt, mint a főtér, utca, sőt köz elnevezése. Közpénzen állították fel azt a mellszobrot, mely ma is a főtér parkjában van. E szobornak igen fontos szerepet tulajdonítottak a március 15-i „hazafias megmozdulásokban." A kör rendelkezésünkre álló dokumentumai 1974-ben, a helyi múzeum szervezése idején kerültek a gyűjteménybe. Ekkorra a Kossuth Kör már évek óta nem működött, helyiségeinek egy részét a Minőségi Szabó Ktsz használta. A kör iránti érdeklődés hanyatlásának okait a megváltozott életmódban, a társadalmi átrétegeződésben, a köri tagság kiöregedésében kell keresni. Ez a folyamat egyébként a község többi körét a hetvenes évek első felében ugyancsak érintette. A kör alapszabálya három fejezetre tagozódik. Az első fejezetben 4 paragrafus írja le a kör legfontosabb adatait, célját, a cél megvalósításának eszközeit. Rögzíti a székhelyét, működési területét. Mindkettő Balmazújváros, tehát helyi köri tevékenységről beszélünk. Hivatalos nyelve a magyar volt. Ez azért fontos, mert igazolja Lengyel Imre és Varga Antal megállapításait, akik gyors beolvadásáról írnak említett munkáikban. A kör, mint bejegyzett egyesület, pecséttel is rendelkezett. A pecsét ovális alakú, hoszszabb átmérője 48 mm, a rövidebb 29 mm. A pecséten semmilyen ábrázolás nincs. Szélén 1 mm szélességű csík húzódik az ovális mentén, ettől 0,5 mm-es távolságra ugyancsak 0,5 mm-es szélességű belső csík határolja le a belső mezőt. A pecsét felső ívén körülfutó írás 19 Tetteikben tovább élnek II. (Szerkesztette: Kiss István, Debrecen, 1976) 129. 245. 280. 20 Varga i. m. 203—204. 21 Nádasdi Veres Péter: „Faluköztársaság" Balmazújvároson, 1944. (Korok, emberek, Debrecen, 1976) 272. 155