A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Fodor Péter: Adalékok a balmazújvárosi Olvasókörök történetéhez

van, mely 2 mm-re húzódik az alsó záróívtől. A 3 mm-es betűkből van írva BALMAZÚJVÁROSI. Az alsó íven elmosódva az alapítás évszáma, szintén 3 mm-es nagyságú számokkal, 1905. A pecsét közepén a szöveg: KOSSUTH KÖR. A betűk hasonló nagyságúak, mint a felső íven. A betűk között sem a felső íven, sem a középen nincs hézag hagyva, a számok közötti távolság 3 mm. A pecsét képe igen egyszerű, lényegretörő megoldású. Kifejezi a legfontosabb tudnivalót. Anyaga gumi és a kör megszűnéséig használták. A második világháború után új pecsétet használtak, mely annyiban tért el az eredetitől, hogy a jobb és bal oldalon egyaránt hatlevelű lóhere mintázatú díszítést találunk. A felírások elhelyezése úgy változott meg, hogy az évszám középre, a Kossuth Kör felírás pedig az alsó ívre került. A körnek jelvénye nem volt. Zászlója csak az alapítást követő évben készült el. Erre utalásokat találunk a jegyzőkönyvekben. A zászló eddig nem került elő és megbízható leírása sincs. A kör célja, ahogy ez a 2. §-ban megfogalmazódott, a társadalmi élet megteremtése, a közművelődés elősegítése, önművelés, általános emberi erények ápolása, közérdekű, főként gazdasági kérdések megvitatása, a jónak, nemesnek követése. A fenti célokat a könyvtár használatával, heti és havi lapok olvasásával, nyilvános felolvasásokkal, előadásokkal és az ezekről rendezett beszélgetésekkel kívánták elérni. Ezek a formák a közművelődés mai módszereiben is alkalmazottak. Ezekkel is bizonyítható, hogy a tagság művelődéséért, az ismeretek gyarapításáért a korabeli lehetőségeket igyekeztek a lehető legjobban igénybe venni. Sajnos, e tervek megvalósulásáról nincs a múzeumnak dokumentuma, de az idősebb nemzedék még fel-felemlegetett egy-egy előadást, szüreti felvonulást, a színjátszó előadásokról néhány fényképet őriz a múzeum, de ezek a húszas évek végén készültek.

22 Meghatározták a kör anyagi bázisát, hiszen a megfelelő üzemeltetésnek a kiadásait biztosítani kellett. A kör bevételét az évi tagdíjak — alapításkor egy korona — vigalmak, bálok, és a kártyapénz jelentette. A kiadásokat a terembérleti díj, az újság-előfizetési díj, a könyvbeszerzési költség jelentette elsősorban.

23 Az alapszabály második fejezete a tagfelvételi lehetőséget, a szervezeti kereteket, a köri vezetés rendszerét szabályozza. A kör tagja lehetett minden feddhetetlen, önálló magyar állampolgár, aki jelentkezik a körbe és felvétele után befizette a tagsági díjat. 18 éven aluliak és jogerős bírósági ítélet alatt állók nem lehettek a kör tagjai. A szabályzat tehát nembeli különbséget nem tett, így a férfiak mellett az asszonyok is tagok lehettek. Ennek a nembeli egyenlőségnek igen fontos szerep jutott a balmazújvárosi Kossuth Körben és a község többi egyletében, olvasókörében. A nőmozgalom elsősorban a Földmívelő Egylethez, majd később a már említett párthoz kapcsolódott. Néhány év eltelte után, Budapestet követően, itt volt a legszervezettebb a feminista mozgalom. Az egylet mellett valamennyi körben voltak lányok, asszonyok, de itt nem szerveződhetett radikális nőmozgalom, mert a többi olvasókör nem jutott, nem juthatott el az agrárszocialista mozgalom radikális oldalához. Több olyan utalásunk van, melyből arra következtethetünk, hogy a Bordásné, Rokon Tóth Sára vezette mozgalomnak időleges kapcsolatai voltak a községben levő körök, egyletek asszonyaival.

24 Külön szabályozták a belépést. A felvételt kérőknek ajánlókra volt szükségük, akik megerősítették őket. A felvételi kérelmet kifüggesztették a hirdetményi táblára és az ívet a kör elnöke, titkára és jegyzője ellenjegyezte. A kör tagfelvételi könyvet vezetett, mely tartalmazta a tagok nevét, foglalkozását, lakhelyét, a jelentkezés napját, és a felvétel ügyében hozott határozatot.

25 Felvétel esetén a tag a következő hónap első napjától kezdve gyakorolhatta tagsági jogait. A tagság megszűnésének módja az elhalálozás, kilépés, törlés vagy a kizárás volt. Az esetleges külföldi vendéget, rokont vagy látogatót külön vendégkönyvbe kellett vezetni. 22 Ilyen visszaemlékezése volt 1969-ben Harangi János községi kertésznek, aki a húszas években a községben bemutatott színműveknek szervezője, rendezője volt. 23 Kossuth Kör pénztárkönyve BUM 75. 59. 1. 24 Varga i. m. 220. 1. 25 Ez a felvételi tagnyilvántartó könyv elveszett. 156