A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Nagy Dezső: A Pokrócz-féle balmazújvárosi földmunkásmozgalom költészetes

Nagy Dezső A Pokrócz-féle balmazújvárosi földmunkásmozgalom költészete A számos kisebb-nagyobb hatósugarú helyi agrárszocialista mozgalmak közül bemutatjuk a balmazújvárosit, mely egyidőben „országos" jellegűvé nőtte ki magát. Lexikonok, történeti munkák, összefoglaló művek nem említik, holott érdekes, írásos anyaguk is megtalálható. Veres Péter, aki egészen fiatalon belépett e helyi mozgalomba említi számos munkájában.

1 De voltak e helyi mozgalomnak, s történetének más feldolgozói is: Fényes Samu,

2 Varga Antal? Varga Zoltán,'

1 Kató István.

5 A mozgalom már a 90-es évek elején megszerveződött a helyben lakó magyar és német ajkú agrárproletár férfiakból és nőkből. Földmunkásegyletet alapítottak, kis könyvtárat szerveztek és nagy figyelemmel kísérték az országos eseményeket. Később várkonyista alapra helyezkedtek, de részt vettek minden agrárszocialista szervezkedésben, megmozdulásban. Mint Veres Péter írja: mindenütt ott voltak, de sehová sem csatlakoztak, igyekeztek megőrizni függetlenségüket. Vezetőik magyar és német ajkúak voltak vegyesen, akik együttéreztek a nehéz közös sors szorításában: Pokrócz Ferenc, Tar I. és II. Sándor, Eszenyi Lajos, az Ecsedi testvérek, Sebők Dániel és Rósa Gábor voltak közöttük a legismertebbek. Társadalmi öntudatra a csendőrgolyók tanították meg őket, miután 1898ban az „emberpiacon" a csendőrök belelőttek a balmazújvárosi szegényemberekbe. A mozgalom erejét fokozta az 1904-es sztrájk, amelyben részt vettek a vasútnál dolgozó napszámosok és kubikusok is. Elszántságukat fokozta az 1905-ös aszály is, amelyhez foghatót 1863 óta nem tapasztaltak. „Ide segített be - írja Veres Péter - az orosz forradalom is 1905-ben: köztársaság kell, szocializmus, testvériség, szabadság és földosztás, meg minden jó, amit a szegény ember kíván." Ebben az évben 1200 ember anyagi hozzájárulásával a Nádudvari és Pacsirta utca sarkán felépítették a földmunkásegylet székházát, amely aratások 1 Veres Péter: Számadás (Bp., 1937.) Falusi krónika (Bp., 1941.) Igaz történetek egy faluról (Bp., 1954.) Útközben c. kötetben. 2 Fényes Samu: A balmazújvárosi nép ínségének okai. Huszadik Század, 1911. évf. 537-553. 3 Varga Antal: Balmazújváros története (Debrecen, 1958.). 4 Varga Zoltán: A debreceni munkásmozgalom története (Debrecen, 1956.). 5 Kató István: A balmazújvárosi 1918. nov.-i parasztmozgalmak. Századok (1956.). 329