A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Történelem - Nagy Dezső: A Pokrócz-féle balmazújvárosi földmunkásmozgalom költészetes
idején sztrájktanyául szolgált. Barátkoztak ők Várkonyival és mozgalmával; Mezőfivel és Áchimmal, de mikor úgy vélték, hogy azoknak csak az ő szervezett tömegeik kellenek, elváltak útjaik és saját pártot alakítottak 1908-ban: Országos Földművelő Párt néven, amelynek titkára Pokrócz Ferenc lett. Innen a mozgalom ismertebb neve. Földnépe címmel lapot is adtak ki, amely 1908-tól 1913-ig működött és a mozgalom költészetének anyagát is őrzi. A lap első számában egy egész oldalon meghirdetik saját programjukat: Magyarország népéhez! - címmel, amelyben elmondják, hogy senki sem törődik a földmunkás néppel, maguknak kell kezükbe venni ügyeik intézését. Ezt úgy vélik elérni, hogy kopogtatnak a törvényhozás ajtaján és az általános választójog megadásával bebocsátást kérnek a földmunkás nép számára. Ha a dolgozó nép ezt megkapja, akkor a választók száma két és fél millióra emelkednék, s ez nagy hatalom, ha élni tudunk vele. Ezért mi, Hajdú megyei, de különösen balmazújvárosi földmunkások elhatároztuk, hogy felvesszük újra a kezünkből kihullott zászlót és újra megindítjuk a független földművelők szocialista mozgalmát, megalakítjuk az OFP-t, mely mint politikai szabad szervezet működik. Pártadót nem ismerünk, de a tagok havi 4 fillérrel támogatni kötelesek a mozgalmat, amelyből a Földnépe előállítási költségeit is fedezzük. Programunk a régi, csak a harcmodorunk lesz új. Zászlónkra, mint régen, az emberiség legszebb jelszavai íratnak: Szabadság - Egyenlőség - Testvériség. Jertek, gyülekezzetek a vörös zászló alá . . . Legyetek üdvözölve általunk ! (i Helyben erőteljesen szervezkedtek és hamarosan nagy táboruk lett, mint a lapban közölt levelekből kiderül, az ország számos vidékéről üdvözölték az új agrárszocialista párt megalakulását. De anyagaikat átvizsgálva, úgy tűnik, mindvégig lokális jellegű mozgalom maradt az OFP; mégis, ez a párt volt az, amely Áchim meggyilkolása után felvette az elejtett zászlót. Történetük az I. világháború kitöréséig követhető. Vezetőik közül számosan megélték a tanácsköztársaság időszakát és tevékenyen részt vettek annak küzdelmeiben. A Pokrócz-féle mozgalom egyik célja egy bérlet vagy település megszerzése, megszervezése volt. Ezt sikerült is elérniük. Ez ügyben több alkalommal jártak a kormánynál, s a minisztereknél is, akik persze ígértek nekik fűt-fát, de végül is csak saját kezdeményezésükkel tudtak eredményre jutni. A mozgalom ragyogó képességű vezetőket termelt ki magából a nőmozgalomban is. A feministák világszerte ismerték a balmazújvárosi Bordás Istvánné Rokon Tóth Sárát, aki 1908-ban maga szerkesztette programot adott az asszonyok közébe és a nemzetközi feminista kongresszusokon feltűnést keltett nagyhatású felszólalásaival. Bordásné 1919-ben is ott volt a helyi direktóriumban és aktív részese volt a proletárdiktatúra helyi szerveinek, Pokróczcal, Veres Péterrel egyetemben. 7 6 Földnépe 1908. ápr. 18. - A vezetőség összes tagjainak aláírásával. Kelt Balmazújvároson, az OFP megalakulásának napján. Ezt később külön füzetben is kiadták. Az OFP programja. Kiadja a Földnépe szerkesztősége (Cegléd, 1908.) 19. 7 Bordásné, akinek a korabeli sajtóban, feminista folyóiratokban számos cikke, levele fennmaradt -, megérdemelné, hogy életútját feldolgozzák a helytörténészek. 330
