A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Ha népes vagy járvány és ragadó nyavalyába holtak, mint tudniillik: himlőbe, veres himlőbe, Petecsbe, gonosz hasmenésbe, vérhasba és hasonlókba, az ilyeneknek temetések 12 óra, sőt ha rothadt bűze elébb megérzik, 6 órák után is megeshessen. A hirtelen halálokban, melyek betegség nélkül és kevés órák alatt történnek, már az ilyenekben többet kell véghez vinni. Ebben a környül állásban tudniillik: a holt testnek karjait, lábszárait, posztókkal erősen dörgöljék. Orrához erős ecetet tartsanak, azt szájába is cseppentessék, mejjét, oldalát nyomogassák, orralyukát olajba mártott tollakkal ingereljék. Ha ezekre sokára sem éled, lába talpait tűkkel is szurkálják. Melyek, ha nem használnak, 24 óra múlva temetést rendelhetnek. Ha pedig az halál véletlen történetekből esett, mint tudniillik: tüzes szén vagy parázs tűz gőzétől, must forrásától, maga vagy más felakasztásától, hirtelen vízbe hálástól, hideg veréstől, menykőtől, guta ütéstől, vagy föld reá rohanásától esett, ekkor az elébb mondott segítségeken kívül, minél elébb orvost, vagy seborvost hívjanak, kik az efélékhez több segítségeket is tudván, próbálják a felélesztést, de ha ez nem eshetik, tehát a temetés 48 órára halasztassék. Egyéberánt mindezeken a történeteken kívül, az hol a halálnak igaz jelei megtetszenek, a nyári hónapokban ugyan, úgymint: április hónapnak első napjától fogva október hónapnak végéig 12 óra múlva. A téli hónapokban pedig, úgymint: november hónapnak első napjától fogva, március hónapnak végéig 24 óra múlva temettessenek. A halálnak igaz jelei pedig közönségesen ezek: A szív és élet erek verésének megállása. A lélegzés megszűnése. A szem ragyogó fényének elvesztése. A megmerevedett és hideg test. De főképpen a különös dög bűz és a rothadás. Mely ekképpen előadott alázatos vélekedésünket a Ttes Kerületnek bölcsebb ítéletére és elintézésére alázatosan submittaljuk. Költ Hattházon 1797-ik esztendőbeli Mindszent havának 20-ik napján. Földi János mk. Győrffy Mihály mk. MDr. és Distr. ord. Distr. ord. assesor fizikus Csiszár Mihály mk. Hattház városa hadnagya Megholtak táblája Neve a megholtnak. Életideje, Állapotja, Betegsége tartása, Kiss András 70 esztendős szántó-vető lakos verembe fulladt Ki orvoslása alatt Temetése ideje Annak oka Megvisgáltatott 48 óra A kétséges véletlen fizikus által halálért XV. Visum Repertum HBmL. IV. A. 505/e. 1798. Fosc. XX. №6. Alább írt, Ns Böszörmény Városa Hadnagyának, Nzs Kováts András Uramnak rendeléséből, Nzs K. Varga János, Tsiha András és Nagy János kirendelt Senator Urakkal, és Kerületbeli Seborvos Borbély Jánossal egyetemben, Böszörményi lakos Szálkai Ferencz véletlen halála okainak megvisgálására kiküldetett lévén, a megholtnak sérelmeit miképpen találtuk, renddel így következik, úgymint: 1. A megholt Szálkai Ferenc 20 esztendős ifjú, ez előtt mindenkor egésséges. Most megütésből sérelme esett. Decembernek 25-ik napján 1797-ben délutáni 3 órakor. - Megholt azon éjjeli 3 órakor. 2. Kívülről a bor színén, tsak eggy nyílt seb láttatott rajta, melly volt a fejetetején középen, előre mindjárt a homlok tsonton felül, az úgy nevezett Nyílforma forradáson (:Sutura sagittalis:). A sebnek nyílása alig volt másfél hüvelyknyi; de a körülötte lévő törődés (:Contusio:) eggy Nyakas körtvély formát mutatott szegelefcesen, és abból úgy látszik, mintha az ütés Tsákány fokával esett volna, - vagy legalább Fejes bottal. (:NB. Ha Tsákánnyal, elölről; ha Fejes bottal, hátulról láttatik lenni az ütés, mert a szélesebb szegelet elől esett. De ez tsak képzelés; melly sokszor tesz valamit a nyomozásra.:) 48 Déri Múzeum Évkönyve 753