A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
3. A bőr alatt: A bőrt a kaponyáról lehúzván, már itt két ütés tűnt egyszerre szemünkbe. Az első ama főtetőn való (:Nro 2°:) melly a bőr alatt egy kerek Circulusu Vérkiömlést mutatott. - A második, mellynek kívül semmi jele nem látszott, a jobb Vakszemen esett, melly azt már itt vastagabb vérkiömléssel egészen elborította, - Már ekkor kívülről is mind a két ütés helyén láttattak tsontrepedések. A Fő tetőn t. i. minteggy 4 hüvelyknyi, de a jobb fül tövön a tsontnak vastagsága miatt, kisebb. 4. BelőlrőL Felbontatván a kaponya, belőlről ezek találtattak: a. Az első és felső ütés alatt majd semmi kiömlött vér nem volt és ott az Agyvelő szinte épnek találtatott. De b. A jobb vakszemen találtatott öszve gyűlve mint eggy 6 Lótnyi aludt vér, melly az agyvelőt eggy tenyérnyire bé nyomta. с A jobb fültövön belől tetszett meg leginkább a Tsonthasadás, mert annak a legvastagabb részén, hol a Hallás Érzőszerei feküsznek, eggy Centralis pontból négy ágra ment ki a repedés, rész szerént eggy, rész szerént másfél hüvelyknyire. d. Az agyvelő gyomrai közzül is, valamivel véresebbek voltak a jobb felől, mint a balfelől valók. Ezekből úgy látszik, hogy az első (:No 2°:) esett ütés halálos nem lett volna, semmi sérelme az Agyvelőnek nem lévén, hanem ez gyógyítható lett volna. - De a második elkerülhetetlenül halálos volt, mivel ott, kívülről, semmi Orvosló, sem nem gyanakodott volna, sem orvosolni nem tudott volna, a nagy vérkiömlés is magában eloszolhatatlan lévén. Mellyekről való hiteles előadásom - Költ Böszörményben 26-ik December 1797. Földi János mk. MDr. és a T. N. Hajdú Városok Kerületének rendes orvosa. XVI. HBtnL. IV. A. 505/e. 1799. Fase. YY №3. Visum Repertum Az alább írtak Ns Böszörmény Városa Hadnagyának Nzs Kováts András Uramnak parantsolatjára, ugyan önnön maga és többeknek jelenlétében Böszörményi lakos, Hajadon Boros Máriának előre el szült, s el is temetett, de ismét felásott gyermekének visgálásához fogván, annak környül állásiról, a rothadás szerént még lehetséges visgálás és ítélet szerént, e következendőket jegyezzük meg, úgymint: 1. Az ő szülése esett e most folyó Octobernek 4-ik napján, amikor magzatját eltemette; a felásás esett 21-ik Octobris estve és a visgálás 22-ik Octobris, és így 18-ad napra: Amikor a földdel lett benyomkodás és temetés miatt, az annyi napokon a földben létei és rothadás miatt, tsak ezeket tapasztalhattuk körülötte: úgymint: 2. A gyermeknek nagysága és hossza volt 1 lábnyi és 4 1/2 hüvelyknyi, derék barna tömött hajú, ép, eleven megnevekedett körmű, melly jelek ezen magzatnak rendes és megért időre lett születését tsalhatatlanul bizonyítják. 3. A fejének öszve törődésén kívül, mellyet a reá nyomott föld megrontsolhatott, a nyelve szájából ki nyúlva és ínye közzé szorulva találtatott. Ez pedig az idétlenül szülöttekben, s anyjok méhében megholtakban kinyúlva lenni nem szokott. 4. A köldök sinór mint eggy eggy arasznyira volt meghagyva, annak végén pedig kettős hurok, avagy csomó kötve, melly kötés, minthogy vérfolyás ellen való: a hólt gyermeken, kinek vére nem foly, szükségtelen. Többre a visgálás nem mehetett. Ezekről pedig tartozó kötelességgel tett bejelentésünk költ Böszörmény városában 22-ik Octobr. 1798. Földi János mk. MDr. és District, ord. Physicus Borbély János mk. Distr. Chirurgus. XVII. HBmL. IV. A. 502/b. 1798. Fasc. 5. №36. Ad Beningnum Excelsi Consilii Locumtenentialis Regii Hungarici Intimatum sub № 10 806. die 8a Maii 1798 emanatum. Quadroquidem infrascriptus, omnia tarn Regni Mineralis, quam etiam Vegetabilis Naturae Producta rariora scitu neccessaria, in Territorio hocce Hajdonicali reperibilia, in submissis jam humillime iteratis vicibus praeviis suis observationibus, Ordine Sytematico 754