A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

hová a közönséges halottak hat óra múlva a népes vagy járvány és ragadó nyavalyákba megholtak pedig mindjárt halálok után bevitessenek és temetéseknek kiszabott órájáig ott tartassanak. 2° Az utóbbi kötelességnek jobb móddal való teljesítésére legyen minden helységben bizonyos halott visgáló személy rendelve (Mortuorum Inspector todtem desihauer) kinek minden ember, akinek halottja esik, legelőször is hírt adjon. E pedig azonnal a halottat meglátogassa, a betegségnek és halálnak neméről s környül állásairól ottan értekeződjön. És minthogy némely alább nevezendő holtakat a 48 órai tartás alól ki lehet venni, a temetésnek lehetséges óráját határozza meg. De azonban a megholtnak nevét, idejét, állapotját, nyavalyájának tartásával és temetése meghatározott órájával s annak okával együtt közönséges lajstromba vagy Prothocollumba rendel jegyezze fel és azt a kiadandó formula szerént minden félesztendőbe a megyebeli fizikusnak adja bé. 3° Ennek ismét jobb móddal lehető végben vitelére az ily halott visgálónak rendeltetett oktatás bőven előadódik, mely oktatásnak a fizikus által született nyelvre való fordítása a megyében lej endő currentáltatása és a halott visgálónak írásban való által adása parancsoltatik, hozzájárulván ez utolsóhoz az halálnak bizonyos vagy bizonytalan jeleiről, és bizonyos nyavalyákban a 48 óráknál elébb megengedtetett temetéséről a halottnak és utoljára a fizikus által ugyan ezekhez tejendő oktatás is. Ami az elsőt illeti: A halott fekvő háznak, vagy Reclinatoriumnak építtetését s fenntartását mi is szükségesnek és hasznosnak ítélhetjük. De hogy olyan házak a mi városainkba egyszeribe mindjárt építtessenek, az még most majd szinte lehetetlennek látszik egyrészről azért: mivel arra mindjárt költség kívántatna, ezt a költséget pedig honnan és mi móddal kellene vagy lehetne beszerezni, arra bizonyos fundust kellene keresni-feltalálni. Másrészről pedig a mi népünk az ő megszokott és megkedvellett halotti ceremóniáitól egyszeribe nehezen szoktathatik s vonattathatik el, mert hogy a népnek az ő kedves halottja kebeléből kivitessen és vagy egyszeribe vagy hat óra múlva tőle elrekesztessék és külön épületekbe más keze alá félre tétessék és több effélékkel mintegy ingereitessék, ez ilyenek a mi népünkre nézve nagyon idegeneknek és iszonyú dolgoknak látszanak. Tanácsosabbnak ítélnénk inkább, hogy minek utána halott visgálók felállíttatnak és azok az instructio szerént magok kötelességeket folytatnák, mind ezek által, mind egyéb parancsolt dolgoknak szükségesképpen kellendő elkövetések által a nép a magok régi ceremóniájoknak szeretetitől apródonként elvonattatván, lassankint magok is a lakosok által látnák s megesmérnék a parancsolt halott fekvő háznak szükséges és használatos voltát. Ekkor osztán lenne jobb mód mind a Ház építésére megkívántató költségre nézve fundust feltalálni, mind a népet a körül való segítségre reá venni. Ami a második dolgot illeti: Hogy tudniillik minden helységben bizonyos halott visgáló legyen, ezt elmúlhatatlannak látjuk, de hogy az élőnkbe adatott formulare szerént azon kötelességet a mi városainkba rész szerént a nótáriusok, rész szerént az oskola mesterek vigyenek végbe, ez az ő terhes szolgalatjukkal meg nem egyezne, elég lévén nekiek a hivatalbeli magok kötelességeiket végezni. A mi környül állásainkhoz képest azért inkább megegyezőbb az: hogy minden városainkban különben is városi chyrurgusoknak vagyis seborvosoknak kelletvén lenni, minthogy ők ezekhez jobban értenek ez hát legyen az ő kötelességek. Ezeknek pedig néminemű könnyítésekre nézve, minthogy minden városba csak ugyan szokás egy halottas embernek vagyis Funeratornak lenni, ezen halottas ember hasonlóképpen taníttassák meq a halottak körül megkívántató visgálódásra és az efféle kötelességet a chyrurgussal együtt osszák fel egymás között oly formán, hogy az hol a funerator a halottaknak környül állásaihoz képest megakadna, oly esetbe adna hírt a chyrurgusnak s akképpen vinnék véghez a magok kötelességeiket. A halottak lisztáját pedig folytatni, minthogy nem minden funeratorok alkalmatosak, ebbeli prothocollumot vinnék az oskola rectorok. Ami a harmadik dolgot illeti: Az halott visgálónak kötelességei, melyeket a nép között is currentalni szükségesképpen kelletik. íme ezek: 1° Midőn a megholthoz megyén, az ajtókat és ablakokat egy kevéssé szellőztetni kell. 2° A holt testeket ne mindjárt vegyék ki az ágyból annyival inkább hideg helyre padimentomra, vagy más hová ki ne tegyék, hanem tiszta ruhába öltöztetvén és míg a meleqség tagjaiban lévén illendően elhelyeztetvén egy néhány óráig meghalálozása helyén tartsák. 3° Visgálja meg, ha vájjon orvos vagy seborvos által gyógyíttatott-é? Ha nem, micsoda betegsége volt, meddig tartott? Ezeket és szinte úgy a halottnak nevét, állapotját, idejét, betegsége tartósságát jegyzőkönyvében feljegyezvén, temetése idejét határozza meg az alább adandó formula szerént. A meghatározás ezen módok szerént esik: 752