A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

1799 október végéig alig van olyan jelentése, amelyben ne esett volna szó a bábákról. Az ellentétek rendszerint abból adódtak, hogy a szülő nőkben válogattak, a szegényekhez és a városok központjától távolabb eső kertekben lakókhoz nem akartak menni, viszont előfordult, hogy a tehetősebbnél egyszerre két bába is megjelent s ott egymással civakodtak, veszekedtek,

225 nyilván azért, hogy a busásabb honorárium reményében melyikük kaparintsa meg magának a beteget. Voltak olyanok is, akik rendetlenül, hanyagul végezték munkájukat. Ennek az áldatlan helyzetnek a következtében nem egy városban képesítés nélkül is bábáskodtak asszonyok,

220 ami természetesen veszélyes volt a szülő nőkre. Földi körútjai alkalmával végtelen türelemmel, tapintattal és megértéssel foglalkozott a városokban alkalmazott bábákkal. Az egymás ellen panaszolkodókat összebékítette, de a békesség rendszerint nem tartott sokáig, mert a következő körútja alkalmával ismét azt tapasztalta, hogy nem barátságos közöttük a viszony, egymás ellen vádaskodnak. Üjból magához hivatta őket s szelíden, szép szóval kérte, becsüljék meg egymást. Évekig tartó nevelő munkájának eredményeként jelentette 1799. október 22-én a kerület közgyűlésének, hogy Hadházon, Dorogon, Nánáson és Böszörményben a bábák rendesen végzik dolgukat és jó egyetértésben élnek.

227 Amilyen türelemmel és jóindulattal igyekezett a békességet megteremteni, olyan eréllyel és határozottsággal lépett fel a hanyagok ellen. Keményen megintette őket s ha a többszöri figyelmeztetésnek sem volt eredménye, az illető város magisztrátusát kérte, hogy a rest bábát tegye le a szolgálatból. Ilyen eset fordult elő többek között 1797-ben Szoboszlón, ahol „Szerepiné már sok ízben megintetett babonáskodásaiért, veszedelmes kuruzslásaiért, a népnek íélelmes rémisztéséért, öregségéből folyó íogyatkozásaiért és a szülő személyek körül való unatkozásaiért s dísztelen szavaiért"

218 - s Földi javaslatára a szolgálatból elbocsátották. A bábák életkorát is figyelemmel kísérte s a városok elöljáróit jó előre kérte, hogy idejében keressenek olyan személyeket, akik alkalmasak ennek a mesterségnek a megtanulására. 1793-ban, illetve 1794-ben megállapította, hogy Szoboszlón és Böszörményben a város lélekszámához képest kevés a bába és javasolta a létszám felemelését. Az egyes városokban a bábaságra kiválasztott asszonyokat Szoboszlón a kerületi seborvos készítette elő a vizsgára s Földi, amikor körútja során odaérkezett, a tanítást meghallgatta, maga is oktatta a hallgatókat és útmutatást adott képzésükhöz. A már működő bábák szakmai továbbképzésével is rendszeresen foglalkozott, a nyári hónapokban pedig a gyógynövények gyűjtésére serkentette őket.

229 Ha tudomására jutott, hogy valamelyik bába a szülő asszony körül hibázott, maga vizsgálta meg a beteget és szakszerű tanáccsal látta el. Ismerte korának társadalmi vizsonyait, a köznép nyomorúságát s mint orvos a népet szolgálta. A bábákat is arra ösztönözte, hogy a szegényeket ne vessék meg. De szót emelt érdekükben a közgyűlésnél 225 Uo. 1793. Fasc. 3. №30. és 17. 1798. Fasc. 3. №38. 226 Uo. 1793. Fasc. 2. №64. és 1793. Fasc. 3. №30. 227 Uo. 1799. Fasc. 4. №64. 228 Uo. 1797. Fasc. 1. №54. 229 Uo. 1795. Fasc. 3. №97. 712