A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

mozdították s 1795. december 6-tól Veszprémi Eleket alkalmazták. Az már korábban világos volt Földi előtt, hogy Fányinak nincs seborvosi vizsgája.- „ha utána kívánt volna az ember járni, őtet szemtelen hazugságban és hamis levél költésben is elérhette volna: de nem méltó volt az utána járásra." Amikor most helyette Veszprémi Eleket alkalmazták, még csak nem is gondolt a képesítés megszerzésére, „amelyre mint ober-chirurgusnak szüksége sem lett volna" jegyezte meg epésen Földi. (Kiemelés az eredetiben.) 1797-ben azonban belátta, vizsga nélkül nem boldogul, abban a reményben, hogy összeköttetései révén Veszprémi Eleket sikerül majd állásából elmozdíttatnia, - elment a pesti egyetemre. A megszerzett bizonyítvánnyal 1797 júliusában tért vissza. „Hazajövetelétől fogva sokkal íennhéjázóbban, - szemtelenebbül, - és mintegy erőszakos hatalmaskodás sal kezdte magát mutatni s már az előtt is kimutatott természeti büszkélkedésével - s maga nagyításával nyughatatlankodni meg nem szűnt-, ahonnan ama csendes és rendes (

Ordinarius) és ismét ezen szeles és csupán szarvakat emelt chirurgusok között szóbeli öszvekapások, veszekedések, - sőt az ő becses hivatalokhoz illetlen verekedések is estének" - állapította meg Földi. A nánási magisztrátus jelentése szerint is Fányi a „diplomának megnyerésével vérszemet kapván, indulatin tovább uralkodni nem tudott, hanem minden istentelenség ékre hanyatt-homlok rohant s mint ilyen nagy kincscsel bíró tudós chirurgus egyedül tartatván magát valakinek, gremialis Fizikus úr és városunk chirurgusa ellen is, a népbe diííidentiat plántált." De nem elégedett meg ennyivel. Veszprémi Eleket egy alkalommal alaposan meg is verte. Erről Földi a következőket írta: „Hogy Fányi István az ő chirurgus társának elvesztésére igyekezett és azon minemű, csak nem halálos sérelmet tett, - mutatja arról adott visum repertumom. Ekkor, ha soha nem is, igazán chirurgus xeiQovQyoc, azaz kézzel bánó, vagy munkálkodó volt, még pedig most OBER satb. Mint mindezekről, mind nemes Nánás városának, mind a Ts Ns Kerületnek protocolluma illendő bizonyságot tehet. - Ezekből ki légyen Fányi István alkalmasint kitetszik, és én, sokakat még szánakozva, kímélve és takarva jelentettem íelőle, nem akarván a Ns. Nánás városának ő vele való igen nyűgös ügyét, mintegy magamévá tenni, hanem egyedül csak a magam vigyázó és mindenekről számotadó fizikusi kötelességét szükség szerént kinyilatkoztatni." (Kiemelések az eredetiben.) A Veszprémi Eleken ejtett súlyos testi sértés miatt a kerület közgyűlése előtt büntető eljárás indult Fányi ellen. Az 1798. június 4-én hozott ítélet szerint „mint igen rossz erkölcsű, részeges, botránkoztató és vérengző személynek a további tartózkodás Nánás Városában megtiltatott és onnan kiköltözni rendeltetett." Fányi az ítélet miatt a helytartótanácsnál feljelentést tett a kerület ellen és azt állította, hogy noha másfél esztendeig báró De Wins regimentjében mint tábori fősebész, Nánáson pedig 6 esztendeig, dicséretesen folytatta seborvosi munkáját, mégis míg a seborvosi vizsga kiállása végett a pesti egyetemen volt, a. kerület főkapitánya a feslett erkölcsű Veszprémi Elek kedvéért, aki az ő nemesi személyét és feleségét is megverte, - minden kihallgatás nélkül állásától nemcsak megfosztotta, de még nem tudja mi okon - a városból is kitiltotta. A feljelentés kivizsgálását Földire bízták, aki nem ok nélkül jegyezte meg: „Sajnálom, hogy . . . hazug panaszaival szinte a Fels. Magyar Kir. Helytartó Tanácsot is fel alkalmatlankodni szemtelenül bátorkodott, holott az alkalmatos embert értelme és magaviselése önként kapóssá teszi." Arra is rámutatott, •15* 707