A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

csak az esetben temethették el, ha kétségkívül „valami dögös, ragadós nyavanyában" pusztultak el.

208 Különösen a halottak 48 óráig temetetlenül tartásával merültek fel súlyos gondok s ebben a kérdésben az Esztergom vármegyei fizikus 1796-ban javaslatot terjesztett a helytartótanácshoz, amely azt miheztartás és annak jelentése végett, hogy a helyi viszonyokra figyelemmel mi módon valósítható meg, a hajdúkerületnek is megküldte. Az esztergomi fizikus szerint minden városban, á házaktól távol, halottasházak építése lenne szükséges, ahova a hullákat hat óra múlva, a ragályos betegségben elpusztultakat pedig azonnal kivinnék. Negyvennyolc óránál hamarább a halottkém felmentése alapján csak a fertőző betegségben elhunytakat temethetnék el. Minden városban a nótárius vagy iskolamester végezze a halottvizsgálatot, erre őket a fizikus tanítsa meg és a szükséges tudnivalókat írásban is adja ki nekik. A halálesetről azonnal értesíteni kell a halottvizsgálót, aki köteles nyomban megjelenni, a halott nevet, életkorát, betegségét feljegyezni és a temetés óráját meghatározni. A közgyűlés a helytartótanács felhívását a javaslattal együtt kiadta Földinek, aki a maga - rendkívül figyelemre méltó, világnézetére is jellemző véleményét 1796. november 18-án írta meg. Elismerte, hogy fontos a halottak 48 óráig temetetlenül hagyása, de ennek betartása akadályokba ütközik: „Mert valamíg t. i. miközöttünk a halottaknak temetése vallásbéli ceremóniával lesz összekötve, valamíg a temetés óráját gyakran a prédikátornak prédikációra való elkészülése határozza; valamíg a temetésre oskola mester, kántor, deákok, deákgyermekek és így rész szerint tanítói, rész szerint tanulói kötelességben lévők kívántatnak, valamíg e miatt a napnak csak 2 órája, úgymint délelőtt is egy, délután is egy lesz a temetésre rendelve: mindaddig a halottaknak 48 óráig tartása a legkeményebb parancsolat mellett is, sok hiányossággal fog megtartatni és számtalan sokszor fog az vagy előztetni, melyre az emberek leghajlandóbbak, vagy ha a parancsolat szerint tökéletesen meg kívánnánk tartatni, tehát ezen szoros kéntelenségek miatt gyakran 10, 12 órával is meg kellene azt toldani. Ha ezen még hátralévő akadályoknak elhárítása tehát az, amely ezen kegyes parancsolatot mi reánk is alkalmazhatóvá és kőrnyülállásainkhoz képest teljesíthetővé tenné, az én alázatos vélekedésem e két módban határozódik, úgy mint: Temetési ceremóniánknak vagy rész szerént való, vagy egész megváltoztatásában. (Kiemelés az eredetiben.) 1. Temetési ceremóniánknak rész szerint való megkevesítése úgy esnék meg: ha különben is az Esztergomi Relatio szerint némely halottakat mindjárt halálok alkalmatosságával, másokat pedig 6 óra után a Halottfekvő házakba kivinni szükség lévén: a kántorok, deákok, deákgyermekek által váló kísérés és az utcákon való szükségtelen gajdolás elmúlna. A többi része pedig a ceremóniáknak így pótolódnék ki: Azon Halottfekvő ház (Reclinatorium) mindenütt volna építve a Temetők mellé kies helyen: akármikor vitetnék ki oda a test és akármikor telne el annak temető órája

r a Prédikátor a maga temetésének rendes óráján, melyre jel adódnék, az éneklő sereggel együtt oda kimenne és szokott ceremóniáját ottan elvégezné, akár eltemettetve volna már akkor a test, akár még azután több órák múlva temettetnék. De itt is adják még elő magokat több akadályok, nevezetesen ilyenek ezek: a. hogy némely Holttest kivivések éppen a rendes temető órára esnének, és hátha azok ceremóniásabb kivitelt kívánnának"? b. Ki vigyázna a halottaknak a Fekvőházba való kiviteleknek órájára s temetésére? с Ha a ceremóniának órájától elébb, vagy tovább esnék az eltemetés: mi tévők lennének a Szomorú felek az időtöltéssel, vagy megnyeréssel? stb. Tehát 208 IV. A. 1/c. Protocollum currentalium. Böszörmény. 7. kötet 176. 703