A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

2. Úgy látszik, hogy minden akadályoknak tökéletes elhárítását egyedül csak a temetésnek minden mostani ceremóniáiból való következtetése áltál nyerhetnénk. így a Halottíekvő ház éppen ott épülvén, a hol ott mondám, abban azon költségen, mely most a halottra tétetik, két vagy több Vespillokat, vagy temető személyeket is tarthatnánk, úgy hogy ha ezek vinnék ki a Holttestet a Fekvőházba, több fizetések lenne. Ha csak az eltemetés bízódnék őreájuk, úgy kevesebb. Ezek osztón temethetnének a napnak minden óráin, kinek mikor telne el az ideje, sőt ha az idő úgy hozná magával, még holdvilágon is és a 48 óráig való tartásnak így semmi akadálya többé nem lenne. Azonban, hogy a ceremónia egyszerre ne íogyna, a holtak emlékezetére esztendőben legalább két napok rendeltetnének, egy tavaszi és egy őszi kies nap, melyen akár délelőtt, akár délután, jeladással, akinek tetszik, azon szép helyen íekvő Házhoz íelgyülne, ottan akár Ekklésiai vagy Papi, AKÁR VILÁGI EMBER ÁLTAL (kiemelés tőlem N. S.) az emberi mulandóságról egy beszéd tartatnék és azon helybeli nevezetesebb halottak számára, akár papi vagy Ekklésiai, akár világi ember áltál készített rövid Élet és Érdem Históriák, akár oratiovál, akár verssel elolvastatnának. Ha tettszénik, azon íél esztendőben esett holtaknak vagy száma, vagy név szerint váló lajstroma is kijelentetnék. Ez az én alázatos vélekedésem."

200 A közgyűlés 1797. február 1-én tárgyalta Földi jelentését, amely nem kis meglepetést kelthetett a hagyományokhoz és vallási dogmákhoz ragaszkodó testületben. A jegyzőkönyvbe nagyon tartózkodóan csak azt jegyezték be, hogy a jelentésben írtakat a kerület mostani körülményeihez képest nem egészen alkalmazhatónak találták. így aztán „a halottaknak eltemettetése eránt további jobb móddal megeshető rendelésekig" csupán arra kötelezték a városokat, hogy halottkémeket alkalmazzanak, ahol vizsgázott chirurgus van, őt, ahol nincs, az erre alkalmas személyt a fizikus tanítsa meg a szükséges tudnivalókra. Ha a halottkém azt tapasztalja, hogy a halál ragályos betegség miatt következett be, 48 óránál előbb is, a más ok miatt elhunytak azonban 48 óránál hamarább nem temethetők el. A halottkém kötelességévé tették, hogy a hullák megvizsgálásáról ,,tanúbizonyság tevő iratot" adjon át a prédikátoroknak, illetve parochusnak, akik a jövőben enélkül senkit sem temethetnek el.

210 Mivel a közgyűlés Földi álláspontját nem fogadta el, viszont a helytartótanácshoz jelentést kellett küldeni, ahhoz a megoldáshoz folyamodtak, hogy a javaslat elkészítésére bizottságot rendeltek ki: Győrffy Mihály kerületi táblabírót, Csiszár Mihály hadházi hadnagyot - és Földi Jánost, akit a kérdés orvosi vonatkozásai miatt nem lehetett kihagyni. A közös jelentés, amelyen csak az aláírás származik Földi kezétől, 1797. október 20-án készült Hadházon. Ez a jelentés lényegesen eltért Földi véleményétől. A bizottság szükségesnek tartotta ugyan halottasházak - mai elnevezéssel ravatalozó - építését, de úgy vélekedett, hogy ezek létesítése most még két okból is lehetetlen. Egyfelől az építkezésre nincs anyagi fedezet, másfelől, ha a halottat azonnal vagy hat óra múlva külön épületbe vinnék, a régi szokásokhoz ragaszkodó népet csak felingerelnék. A halottkémek útján lehetne majd apródonként meggyőzni az egyszerű embereket a halottasházak szükségességéről és akkor könnyebben találnának fedezetet az építkezésre s a népet is rávehetnék a segítségre. A nótáriusoknak és iskolamestereknek éppen elég a maguk terhes szolgálata, ezért - az esztergomi véleménnyel ellentétben - a kerület viszonyaira tekintettel azt 209 Közgy. ir. 1797. Fasc. 1. №10. 210 Közgy. jkv. 13. kötet. 1797. Böjt előhó 1., 14. 704