A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
dését a kerületben megkezdte és a törvényszéki boncolásokat ő végezte. Hivatalba lépése után az a gyakorlat alakult ki, hogy a bűncselekménnyel okozott halálról nyomban értesítették s a halált követő napon már boncolta is a hullát. Egyetlen esetben sem késlekedett, nem tartotta vissza a legzordabb téli idő, a vasárnap, de még a sátoros ünnep sem. így pl. 1797 karácsony másodnapján Böszörményben boncolt. A boncolásokat a cselekmény elkövetésének helye szerint illetékes magisztrátus által kirendelt hivatalos személyek jelenlétében az illető város chirurgusának segédletével, vagy ha ez az állás nem volt betöltve, egyedül végezte. Seborvos csak akkor boncolt önállóan, ha olyankor esett valamelyik városban erőszakos halál, amikor Földi szokásos negyedévi körútja miatt nem volt elérhető. A Visum Repertumokból - szinte valamennyi sajátkezű írása - plasztikusan tárul elénk, hogy milyen sorrendben végezte a szakvélemény kialakításához szükséges vizsgálatokat. a) Legelőször is megállapította a hulla nevét, életkorát, a hozzátartozók kikérdezésével az előzményeket, a halál időpontját és az adatokat tömören rögzítette: „A meghalálozott személy Szüts Kocsis Mihály mintegy 46 eszendős ember. A közelebb múlt esztendőkben mindenkor jó egészségű személy 24-ik Junii 1792 vasárnap délután 4 óra tájban oly más által véghez vitetett erőszaktételt szenvedett, mely miatt tulajdon házába bé nem mehetett, hanem mások vitték be. Az ólta maga erejével magát nem bírta, a gyomrát és ágyékát fájlalta, gyakran buggyant ki orrán és száján zöld és sárga sárvíz. Az ólta nem evett. Székbeli kiüresedése sem volt és talán kétszer vizellett. Júniusnak pedig 26-ik napján délután mintegy 4 óra tájban meg is hólt." Wi Ha a halott nem az illető hajdúvárosban született, születési helyét is feljegyezte: „A megholtnak neve Rostás Ádám, született Rofon Ns Heves Vármegyében." 1 ^ 1792. november 4-én reggel Böszörmény határában egy férfi meztelen hullájára akadtak. Földi még ezen a napon megjelent a városban a halál okának megállapítására. Mivel a megholtat a kirendelt két böszörményi senator nem ismerte, a Visum Repertumban részletes személyleírást adott: „A november 4-ik napjának reggelén 1792-ik esztendőben Böszörmény alatt halva és megfosztatva mezítelenen találtatott ember termetének leírása ilyen: Az ember mintegy 21, vagy 22 esztendős ifjú, alacsony termetű, úgymint akinek magasságának hossza négy láb és nyolc hüvelyk, kerek ábrázatú, hosszúcska szájú, barna hosszú leeresztett hajú, setét gesztenye szín sűrű vastag szemöldökű, ritka gesztenye szín bajuszú . . . az egész test egyéberánt egészségesnek és középszerű kövér ségünek s nem sínlettnek ítéltethetik." A személyazonosság megállapíthatósága végett még azt is megjegyezte, hogy a hulla „jobb lába szárán holmi apró régi sebhelyecskék találtattak, melyek miatt azon lába szára egy kék tarka keszkenő darabbal bekötve volt, melynél több ruha rajta nem is hagyatott." im b) Ezután „kívülről szorgalmatosan körül vizsgálta" a hullát, s előbb a véraláfutások, majd a sebek helyét és méretét állapította meg: „A bal szemén táláltatott annak külső szegeleténél, felül mintegy egy ujjnyi törődött kékség, és azon szeme héjának alsó bőre is fél ujjnyira egészben kék volt, mely törődött kékség mindazonáltal csak a külső részeket érdekelte és a szemnek belső részére nem hatott." 1 ® 7 „A háta közepén keresztül, két tenyérnyi hosszú ütés találtatott, melyben a vér meggyülvén kék164 HBtnL. IV. A. 505/e. Processus criminales. 1792. Fase. UU. №14. 165 Uo. 1797. Fase. UU. №10. 166 Uo. 1793. Fase. QQ. №22. 167 Uo. 1792. Fasc. UU. №14. 693
