A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

héz légzéssel és vérköpéssel járt. Az asszony drágább gyógyszerek megszerzésére nem volt képes, ezért Földi a külső melegítőkön és érvágáson kívül Cickafarkkóró hegyének főzetével gyógyította meg. A februárban még egyetlen esetben észlelt betegség márciusban már nagyobb mértékben jelentkezett, ezért Földi szükségesnek tartotta, hogy részletesebben foglalkozzék jelentésében a reumás nyálkás lázzal. Megfigyelése szerint a betegség északról jött hozzánk, úgy mint 15 évvel azelőtt Oroszországból az egész Európát bejárt orosz hurut, a Catarrhus Russicus. A reumás nyálkás láz - Rheumatisches Schleimfieber - a Magyar Kurir 1800. évi 27-ik számában megjelent közlemény szerint már február 20-tól egész Galíciában járványszerűén elterjedt. Ott a kevésbé tapasztalt orvosok egy része mellhártyagyulladásnak, mások kólikának diagnosztizálták. A betegséget pontosabban a lembergi egyetem orvosi facultása határozta meg: Febris Mucosa Rheumatica elnevezéssel, s okát a beteg állatoktól kapott fertőzésben jelölte meg. Földi azonban ezzel nem értett egyet, helyesebbnek látta az okot a hideg, nedves, szeles időjárásban keresni „és valóban ott is van" - jegyezte meg. Megbetegedtek gyermekek, ifjak és öregek, vegyesen mindkét nembeliek, de halálozás nélkül. „En magam gyakori hivatalos utazásaim miatt a következő hónap (t. i. április) folyamán három különböző alkalommal beleestem ebbe a betegségbe" - írta jelentésében. Súlyosabb tünetei voltak: a mellcsontban, a kulcscsontokban, a lapockák alatt és között szúró fájdalom, nyilallás, amely köhögéskor vagy egyszerű légzéskor hevesebb volt, továbbá erős köhögés; gyenge, gyakran nehéz, majdnem fuldokló légzés. Kezelése meleg teákkal, bőségesen szedett köptetőkkel, száraz meleg külső pakolással, borogatással és izzasztókkal történt. Ezzel rokon betegséget figyelt meg egy asszonynál, aki hideg éjjelen hirtelen kiment a házból és baloldali szélütés („Hemiplegia seu Paralysis") érte. Az említett kezeléssel és érvágással hozta helyre egészségét. Reumás nyálkás lázas megbetegedések még áprilisban is előfordultak. A gyulladásos betegségek mellett említésre méltónak tartotta Földi egy több év óta idült venereás fekélyekkel fertőzött férfi esetét, aki már mozdulni is majdnem képtelen volt. Szegénysége miatt magát gyógykezeltetni nem tudta, ezért a hadházi magisztrátus szánalomból kiutalta a vérbaj elleni gyógyszerek költségét s a beteget Földi meggyógyította. Május és június hónapban különleges betegségek nem fordultak elő.

161 Az év második fele is járványmentes volt, csak a szokásos betegségekkel találkozott Földi. Októberben néhány vérhas, torokgyík és mellhártyagyulladásos beteget is megvizsgált. A helytartótanácshoz küldött jelentése szerint a vorhast, hogy a bekerült maró anyag kiürüljön, enyhe olajos hashajtókkal, azután Syndenham-féle folyékony mákkivonattal, Rheum- (Rabarbara) és fahéj kivonattal, fájdalomcsillapító ásványi Hoffmann folyadékkal és hántolt árpa főzetével kezelte. A torokgyík és mellhártyagyulladás gyógyítása gyulladás elleni szerek alkalmazásából állt. Elsőként: ismételt érvágás, másodszor: hashajtók és gyulladás elleni orvosságok, harmadszor: salétromos savanykás gyógyszerek, negyedszer: helyi meleg borogatások, langyos gőzölések, beöntések alkalmazására került sor. Kólikánál Rabarbara hashajtót, beöntést, szikfűvirág "rozetét, asztmánál köptetőket, reumánál száraz meleg külső pakolásokat, borogatásokat rendelt. A gyakori farzsába sós hajtásra javult, ha azon161 Uo. 1800. Fas с 2. №31. 44* 691