A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
a betegség jóindulatú volt, ,,nem kísérték különleges tünetek, így elég volt a salak eltávolítása Ipecacuanából készített hánytatóval, vagy Rheumból (Rabarbara) nyert hashajtóval, az epés anyag íelpuííadása vagy lelohadása szerint." 1 * A rendelt gyógyszereket azonban a legtöbben nem szerezték be. „Usus et parsimonia sumptum popularium nostrorum, ad porcióra nos restrinxit medicamenta" - jegyezte meg Földi. 159 Október, november és decemberben reumás, ízületi gyulladásos, farzsábás, hurutos és általában gyulladásos betegek jelentkeztek az orvosnál. Azokat a reumás betegeket, akik a költségesebb gyógykezelést visszautasították, a bőven található bodzavirágból és Viola Tricolorból készített izzasztó hatású teával, külsőleg meleg korpa-, köles-, zabborogatással, bedörzsölésekkel és lábvizekkel, a köszvényt pedig vörös ebszőlő szárából főzött itallal, ugyanebből és forrasztófűből készített fürdővel és idegkenőccsel kezelte Földi. A jelentés szerint az év második felében különleges esetek is adódtak. Júliusban Nánáson egy 13 éves leány és egy kb. 22 éves asszony a városban kitört tűzvésztől megrémülve epilepsziába esett. E szerencsétleneknek érvágás és hashajtó után Valeriana gyökér főzetét rendelte Földi. A krónikus betegségek különleges eseteként említette, hogy egy több mint 50 éves asszony, aki 36 évvel ezelőtt szülésben keletkezett s 16 éve vérbajjal fertőzött, cinóbergőzzel bedörzsölt fekélyeinek gyógyítása végett csak most kért hozzáértő orvosi kezelést. Bizonyos enyhítőszereket és vértisztítókat tanácsolt neki. Már említettem, hogy Földi 1799 első negyedévétől kezdve a korábbiaknál részletesebb jelentéseket terjesztett a kerület közgyűlése elé. A félévi jelentéseiben említett jellemző betegségek mellett ezekben felsorolta, hogy körútjai során az egyes hajdúvárosokban milyen bajokat miféle gyógyszerekkel kezelt. Gyakran azonban csak annyit jegyzett meg, hogy „ahhoz" (ti. a betegséghez) „valókat" rendelt. E jelentéseiben is található olyan eset, amely orvosi gyakorlatában csak egyszer fordult elő. Dorogon egy „hirtelen megőrült"-höz hívták, akinek „érvágást, hívesítőket, vércsendesítőket, tisztítókat" rendelt. A beteg hamarosan megcsendesedett, majd meggyógyult. Szoboszlón megesett, hogy a beteg maga határozta meg a gyógymódot: érvágást kívánt. Földi azonban megvizsgálta s nem érvágást, hanem gyógyszert rendelt. 160 1800 januárjában általában olyan betegségek fordultak elő, mint az előző év ugyané hónapjában. De különleges esetek most is adódtak. 8 éves gyermek gilisztáktól fekete hályogot („Amarrosis") kapott s Földi kizárólag féreghajtóval (Anthelminthica) „szerencsésen" meggyógyította. Egy asszony afeletti lelki bánatában, hogy már hatodszor leánygyermeket szült, afoniában (kóros hangtalanság) betegedett meg. Egészsége a rendelt erősítők és jó táplálkozás következtében helyreállt. Februárban Szoboszlón a kanyaró (Morbilli), amelyet Földi magyar nyelvű jelentésében veres himlőnek nevezett - nem csak a kisgyermekek, hanem a felnőttek között is - nagyobb mértékben elterjedt és súlyos szenvedéseket okozott, de emiatt haláleset nem fordult elő. A különleges betegségekhez sorolta egy több mint 50 esztendős asszony esetét, aki reumás nyálkás lázban (Mucosa Rheumatica) betegedett meg amiatt, hogy nem fagyos, de hideg, szeles, nedves időben gyalog tett meg két mérföldet. A betegség sűrű köhögéssel, ne158 Uo. 159 Uo. 160 Uo. 1799. Fasc. 1. №102., 1799. Fasc. 2. №42., 1799. Fasc. 4. №26. és 64. 690
