A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
hívesedésével nátha íolyásos nyavalyát (Rheumatismus) és éppen eíéle szemiájást" tapasztalt. Augusztusban a leggyakoribb betegség az epés láz és a hasmenés volt. Első félévi jelentésében - nem először - panaszolta, hogy a betegek a gyógyszereket elhanyagolják, így a sorsra és gondviselésre hagyatkoztak. 149 Földi immáron hetedik éve látta el orvosi teendőit. A kerület közgyűlését negyedévenként magyar nyelven tájékoztatta az egyes városokban előfordult betegségekről, a helytartótanácsnak pedig félévenként latin szövegű jelentést készített, amelyet a kerület irattára számára lemásoltak. A félévi jelentéseket is a közgyűléshez nyújtotta be, ott felolvasták és a főkapitány csak ezután terjesztette fel az eredeti példányt a helytartótanácshoz. Sem a közgyűlésnek, sem a helytartótanácsnak egyetlen esetben sem volt észrevétele a jelentés összeállítása ellen. Az 1798. augusztus 1. és következő napjain tartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint azonban most erre is sor került. A helytartótanács július 3-án kelt rendeletében - amely az iratok között nincs meg, így tartalmát csak a jegyzőkönyvi bejegyzésből ismerjük 150 - Földit „közelebb ezen megyében tapasztalt epidémia iránt tett tudósítása" miatt „meginteni parancsolja, mivel azon tudósításból sem azt, hogy az előforduló nyavalyák meddig tartottak s miképen gyógyíttattak s micsoda kimenetellel" megállapítani nem lehet. „Azért ennek utána a maga tudósításait mindenekbe a kiszabott íőbb rendelésekhez szabván, a maga szokott tartozó tudósítását ne olyan superficialiter ímmel-ámmal, hanem olyan tökéletesen elkészítse, amelyből megtessen, hogy a betegeknek száma kevesedik, vagy szaporodik és ahol a betegség uralkodik, minémü számmal lehet ottan a népség és hogy a meggyógyultak számával összvehasonlítani lehessen, ahhoz képest, ha a dolog kívánja, jó eleve hasznos rendelések tétethessenek." A jegyzőkönyv szerint a közgyűlés úgy határozott, hogy „Ezen kegyes megintések és rendelések az ezen megyebeli Fizikus Nemzetes Földi Jánosnak oly meghagyással kiadatni rendeltetnek, hogy magát mindenekben ahoz szabván, a maga Tudósítását minden részibe tökéletesen elkészíteni s kötelességeinek minden részét a felsőbb rendelések szerint hiányosság nélkül teljesíteni törekedjen." Ugyanezen a közgyűlésen foglalkoztak Földinek az 1798 első félévi és második negyedévi jelentéseivel. 101 A határozat szerint az első félévi jelentést azzal az utasítással rendelték visszaadni neki, hogy a helytartótanács rendeletének megfelelően készítse el és a jövő közgyűlésre adja be. A második negyedévi jelentését viszont helybenhagyták, de felhívták, hogy a jövőben sorolja fel az előfordult betegségeket, a rendelt orvosságokat és a gyógykezelés eredményét. A közgyűlés tehát három határozatot hozott, de Földinek csak a második negyedévi jelentésével kapcsolatosat adták ki és ehhez csatolták a félévi jelentést. Az eddig beterjesztett félévi jelentésekben Földi feltüntette a hónapok neve mellett az időjárást, a gyakrabban előforduló betegségeket és ha szükség volt rá, megjegyzésben az állatbetegségeket. Most, hogy az 1798 első félévi 149 Uo. 1798. Fasc. 1. №31., 1798. Fasc. 3. №38., 1798. Fasc. 4. №47. és 58. 1798. Fasc. 5. №37., 1799. Fasc. 1. №27. 150 Közgy. jkv. 14. kötet 33. 151 Uo. 56. és 57. sz. 687