A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

1796 januárjában Szoboszlón nagyobb számban, ,,de mégis nem egészen uralkodó íormában" a gyermekeken köles himlőt és nátha szeplőt talált Földi. Tavaszon Nánáson és Dorogon már ..járvány volt a gyermekeken a skarlátos hideglelés vagy a himlő nemű kiütéseknek olyan neme, mint a veres skarlát posztó. De mint a himlőben közönségesen, úgy ebben is az emberek kevés segítséggel kívántak élni, a honnan mint a himlőben, úgy ebben is némelyek meg is holtának." (Kiemelés az eredetiben.) Földi a betegeket Rácz Sámuelnek a „Skarlátos Hidegről" írt könyve szerint gyógyította.

146 Az említett két városon kívül a skarlátos hideglelés kisebb-nagyobb mértékben fellépett Böszörményben, Szoboszlón és Hadházon is, egyedül Vámospércset kerülte el. Ez a torokfájással párosult veszedelmes járvány csak július végén szűnt meg. A betegségben főleg a gyengébb szervezetű és olyan gyermekek pusztultak el, akiknek gyógykezeltetését a szülők elhanyagolták vagy más betegséggel párosult komplikáció adódott. Novemberben a kisebb gyermekeknél kanyaró fordult elő. A felnőtt lakosság körében - az egyébként szokásosokon kívül - semmiféle különleges vagy járványos betegség nem volt.

147 1797 februárja ..igen szerencsétlen, a betegségek Pandora szelencéje" volt. A gyulladásos betegségek, szem-, mellhártya- és tüdőgyulladás, torokgyík, reumás betegségek, hurutok, köhögés stb. nagyon gyakoriak voltak. A petécses hideglelésnek is találta példáit Szoboszlón. Dorogon a gyermekek és öregek harmadrésze köhögött. A gyulladásos betegségek áprilisban már alábbhagytak, de a reumások és hurutosok nem csökkentek és csak júliusban szűntek meg. Augusztus, szeptember és októberben a vérhas volt a jellemző betegség, októberben szórványosan himlő is előfordult. Ebben a hónapban Nánáson kétszer is megfordult Földi. Először epesáros hideglelősöket, másodszor hasmenősöket és vérhasban szenvedőket kezelt. Decemberben megint előfordult a himlő, de jelentkeztek fülfájós és orbáncos betegek is. Járványok azonban ebben az évben sem pusztították a hajdú városok népét.

148 1798 első félévében - mint már említettem - különösen Szoboszlón és Dorogon a skorbut gyötörte a szegényebb lakosságot. Januárban Hadházon elvétve, Böszörményben és Dorogon nagyobb mértékben himlőben és kanyaróban betegedtek meg a gyermekek, Dorogon néhány meg is halt. Még júniusban is a kanyaró volt a jellemző betegség. Az első félévi jelentés arról is számot ad, hogy Szoboszlón májusban négy haláleset volt, 1 nő szülésből keletkezett elvérzés, 2 személy vízibetegség, 1 pedig köszvény miatt hunyt el. Júliusban Böszörményben és Nánáson „a legszembetűnőbb volt a Petets nyavalya". Szeptemberben Böszörményben fellépett a „hólyagos himlő a kisdedeken és a növendék gyermekeken, haltak is meg benne a rendes folyamat szerint". Nánáson is „kezdte magát jelentgetni" ez a betegség s novemberben „behatolt a többi városba is, de nem olyan vészesen, mint a melegebb napokban". A felnőtt lakosságon a július végén hidegre fordult szeles idő, majd az október elején hirtelen beköszöntött fagy miatt gyakoriak voltak a reumás megbetegedések s ezekre Földi lábáztatást, bodzavirág főzetből enyhe izzasztókat és bedörzsöléseket rendelt. Ugyanakkor júliusban Böszörményben és Nánáson „petécsláz"-as megbetegedések fordultak elő. Hadházon pedig „ a levegő égnek meg146 Rácz Sámuel: A skarlátos hidegnek leírása és orvoslása (Pest, 1784) 147 HBtnL. Közgy. ir. 1796. Fasc. 1. №42., 1796. Fasc. 3. №65., 1796. Fasc. 4. №58., 1796. Fasc. 6. №25., 1796. Fasc. 4. №57., 1797. Fasc. Íj №57. 148 Uo. 1797. Fasc. 1. №54., 1797. Fasc. 3. №18., 1797. Fasc. 4. №34. és 33. 1797. Fasc. 5. №54., 1798. Fasc. 1. №30. 686