A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

,,Az egész épületnek - állapították meg - a napnyugat felőli része, amint a tornácnak fala a pitvarnak falához boltozattal együtt rá van foglalva, az a boltozat nemcsak jóformán meghasadt, hanem a hasadás mellett repedések is látszanak. Mely hasadás megnyílva nyúlik a pitvar falának az ajtó felett való részén áltál a pitvar boltozatján is keresztül. Onnan ismét a szoba falának az ajtó felett való részén által a szobának is boltozatján haráníhosszan egész áltáljában elhatott ugyan a szobának észak felül váló faláig. Mely romlás ha nem orvosoltatik, abba az épületbe rövid időn nagyobb romlást is lehet reményleni azon okból is nevezetesen, mivel a pitvarnak a külső ajtaja íelett egy darab tál csak úgy áll most ismert meghasadás mia, hogy ha azt az ajtó félnek szemöldök fája nem tartaná, eddig az a darab fal egészben leszakadt volna, aminthogy már egy darab tégla onnan ki is esett. Ezen hasadásnak pedig okának találtuk azt, hogy a pitvarnak a nap nyugat felől való külső falának a fundamentum (a) a szegeleténél amint a tornáchoz van ragasztva, kétségkívül nem az eleven jó földre, hanem valami töltött földre tevődhetett, amely fal már most a teher alatt a töltött földön alább rokkanván, az épületnek is az a része utána kezd hanyatlani ésiamia(tt) repedezhet. Szükségesnek ítélnők azért, hogy ez a romladozás ahoz értő kőmíves mester által megnézettetvén, annak utasítása által nemcsak a megorvosoltatásának módja feltaláltatnék, hanem minél előbb munkába is vétetnék, míg nagyobb romlás rajta nem "108 esne. Igaza volt tehát Földinek, amikor tiltakozott a háznak a Szél-féle telekre építése ellen. Ügy látszik, ő már akkor tudta, hogy a talaj nem bírja majd az épületet. A közgyűlés két nap múlva tárgyalta a bizottság jelentését és elrendelte, „hogy mihelyt az idő kinyílik és az építtetésre alkalmatos lesz, nemes Hadház városa magistrátusa ugyanazon kőmíves mestert, aki ezen épületet készítette, Debrecenből kihozatván, azt közönséges költséggel igazíttassa meg."

m Az 1798. április 12-én tartott közgyűlésen Földi személyesen adta elő lakásának fogyatékosságait s egy cseléd- és élésház felépítését kérte.

110 A közgyűlés Csiszár Mihályt és Békési András hadházi hadnagyot rendelte ki annak megállapítására, hogy a kérelem milyen módon és mennyiben teljesíthető. Bár a két kiküldöttnek meghagyták, hogy jelentésüket mielőbb küldjék be a főkapitányhoz, ennek nem tettek eleget. Földi elkeseredése emiatt egyre nőtt. 1799. január 31-én egy reá bízott vizsgálati ügyben közvetlenül a főkapitányhoz küldi el jelentését s levelében lakás ügyét is felemlíti. Valósággal könyörög a segítségért. Soraiból a tehetetlen ember indulata csap ki idegesen, szaggatottan. Talán már előbb személyesen kellett volna elmennie a Szoboszlón lakó főkapitányhoz? „Én mihelyt náthám, köhögésem és az útnak mivolta engedi, kötelességemnek fogom esmérni, minél elébb Szoboszlón is megjelenni, de ezt kellett volna elébb tennem, hogy mihelyt a házam népét iáról, fűtőről, egy két tehenemet éleségről provideálhatom! Hát minden háznépemet cselédházról s élés kamaráról! Méltóztasson felvenni ügyemet s rajtam könyörülni Tekintetes Conciliarius Úr! ki csak egyedül tehet valamit ezen dologban! Miólta instálok! nézettessék meg lakásom, mely nyomorult! Én esdeklő alázatossággal ajánlván magamat drága úri gráciájába . .. legalázatosabb szolgája."

m De hiába könyörgött, alázkodott, majdnem két hónap telt el s nem történt semmi. Ezért március 27-én két újabb beadvány került a közgyűlés elé. Az 108 Közgy. ir. 1797. Fasc. 2. №12. 109 Közgy. jkv. 13. kötet. 1797. febr. 27., 17. 110 Uo. 14. kötet 45. 111 Közgy. ir. 1799. Fasc. 1. №43. 676