A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

egyik, bár Földi nevében íródott, nem az ő kézírása, a másik azonban az övé. A nem Földi írásával készült beadvány részletesebben és keményebb hangon tárja fel a súlyos lakáshelyzetet. „Valamint a Ttes Nemes Kerülettől oly íeltétel és kötelezés mellett invitáltattam vala ezen nemes városoknak közönséges fizikusi hivatalára, hogy számomra állandó közönséges illendő lakóház íog tartatni és rendeltetni, ahoz képest magam személyére ugyan egy kis szobácskám és pitvarom már készíttetett, de amely cselédházba eddig nyomorogtam, az összve omladozván, sem cselédeim abba nem lakhatónak, sem pedig olyan épületecském nincs, ahova legkisebb élelmemre válómat is eldughassam vagy csak letehessem. . . és újabban esedezem, a Ttes Kerület előtt, hogy amint közönségesen tudva vagyon ezen legnyomorult ínségem és szükségem: számomra egy csekély cseléd szobát és egy kis kamrácskát a lakóhelyemen építtetni méltóztassék, mert ha azt elhallgatom is, hogy a Ttes Kerület amint az előttem váló fizikusoknak, úgy nékem is illendő közönséges kvártélyt tartott és ígért, egyéberánt is elkerülhetetlenül szükség, hogy számomra ilyen lakóház tartasson, mivel 1. A nemes városok communitásának semmi olyan közönséges épületjei, amelyben magamat megóvhassam, nintsen. 2. A szegény lakosoknak, szegény... állapotuk miatt sehol sincs olyan tisztességesebb épületjeik, amelyeket akár állandóul megszerezni, akár bérbe úgy árendába kiíogadni lehetne annyival inkább 3. Hogy én író és gondolkozó ember lévén, lehetetlen, hogy feleségemmel, gyermekeimmel .. . egy kis szobába szoruljak." A személyes indokokon kívül hivatkozik a közérdekre is: „.. . gyakran szegény megyebeli beteg nyomorult lakosok gyógyítás végett is eljővén hozzám, csak annyi helyem sincs, ahová őket beíogadhassam, de az ilyeneknek számokra egyébiránt is a Ttes Kerületnek valamely szobácskát csak tartani kell és szükséges."

111 Földi sajátkezű beadványa így hangzik: „Tekintetes Ns Kerület! Az alább írt, a Ts. Ns, Kerület előtt, még is újra alázatosan esedezik, egy akármely kicsiny és olcsó szerű cselédháznak és éléskamrácskának legszükségesebb csináltatása iránt. Ilyen okokon: pzőr i

t

^

r gondolkozó s dolgozó embernek minden gyermekeivel s cselédjeivel együtt azon kis dióhajnyi szobába szorulni oly nagy kín és oly nagy hátramaradás feltett dolgaiban, aminémüt ki nem lehet magyarázni. Én minden igyekezetemben az egész telet elvesztem és félesztendőnél tovább semmit sem dolgozhatom. 2. Ha vendégem talál érkezni, annak helyt nem adhatok, az előtt pirulnom s szégyenkeznem kell. 3. Az éléskamra nem léte miatt minden jószágom csupa lom és könyveim, a legdrágább szerzeményem, úgy megaggodták, mintha száz esztendősök volnának stb. Mindezeknek méltó tekintetbe vételét alázatosan instálván és óhajtván vagyok a Tek, Ns. Kerületnek alázatos szolgája."

113 A közgyűlés úgy határozott, hogy „Méltó tekintetbe vétetvén az említett fizikusnak beadott panasza, táblabíró Győrify Mihályra és Hadház városa hadnagyára: Csiszár Mihályra bízatott, hogy az építendő cselédháznak formájáról és az ahhoz megkívántató költségek mennyiségéről a jövő gyűlésben tegyenek relatiot."

m A jelentés 1799. május 4-én készült el Hadházon. „Fent nevezett instans úrnak mondja a bizottság - mostani házának napnyugat felől való végébe néztünk ki alkalmatos helyet, ahol mind a kívánt cselédházat, mind pedig a kamrát egy végbe lehetne építeni oly formán, hogy különös kémény az építendő cselédházra nem kívántatván csak a mostani háznak a pitvarából nyittatna ajtó a cselédházra, melynek helye most 112 Uo. 1799. Fasc. 2. №12. 113 Uo. 114 Közgy. jkv. 14. kötet. 1799. márc. 27., 38. 677