A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Fizikusi examenemet ami illeti, tettem meg a Magyar Országi Pesti Királyi Universitásnál 1788-ik esztendőben októbernek 20-ik 21-ik napjain, mint ezt ugyanazon Királyi Universitástól nyert és azon esztendőben novembernek 21-ik napján költ Doctor! Függőpecsétes Levelem bizonyítja. Ugyanott végeztem a Baromi Orvostudományt is, mint ezt és arról adatott Bizonyság Levelem nyilvánságossá teszi. 1789-iknek januáriusától fogva pedig már szinte három esztendeje, hogy ezen Ns. Sz. és Királyi Szathmár Németi városában rendes fizikusi hivatallal orvosi gyakorlásomat folytatom. Elvárván annak okáért teljes bizodalommal lakásom helyéről és leköltözésem idejéről teendő tudósításokat a Tt. Uraknak, magamat addig is szíves hajlandóságokba és kegyelmekbe nagy alázatossággal ajánlom, óhajtván, hogy a rendelt időben tehessem mindnyájuk eránt azon személyes hív tiszteletemet, melynek mindenkor állandó teljesítésével kívánok lenni. . ."

87 A levélből kitűnően Földi örömmel vette megválasztását, mert közelebb kerülhetett debreceni barátaihoz és jövedelme is emelkedett. Megválasztásából azonban majdnem közjogi bonyodalom származott. Szabolcs megye néhány nap múlva tudomást szerezvén a kerületi közgyűlés döntéséről, észbe kapott, hogy a hajdúvárosok önállóságának helyreállításakor nem gondoltak a két fizikus helyzetének rendezésére, sőt Sebeök Sándor évi salláriumát éppen 1790-ben emelték 350-ről 500 rhénes forintra, mert a másik orvosnak: Józsa Istvánnak már korábban is ennyi volt a javadalma.

88 A hajdúkerületnek viszont oka volt rá, hogy ne feszegesse a fizikus kérdését. Sebeökkel nemigen voltak megelégedve. Ami az ő kötelessége volt, azt is a kerületi chirurgusra hárította. A városokat sem látogatta negyedévenként. A hadházi magisztrátus joggal panaszolta, hogy 1786 márciusától nyolc hónapig színét sem látták.

80 A kerület talán még örült is, hogy a közjogi helyzet változása folytán megszabadult Sebeöktől, Szabolcs megye viszont a Földi megválasztása elleni tiltakozás révén akart túladni egyik fizikusán. Ez a magyarázata, hogy báró Splényi Gábor szabolcsi főispán 1791. szeptember 12-én Kassáról keltezett levelében

90 sietett közölni, hogy Szabolcs vármegyének két orvosa közül az egyik a hajdúkerületet illeti, válasszák hát bármelyiket, mert ellenkező esetben kész akár a helytartótanácshoz, akár pedig egyenesen a királyhoz folyamodni. A kerület főkapitánya a levél megérkeztekor Budán tartózkodott az alkapitánnyal együtt s úgy látszik, a közgyűlés csak visszatértük után akart az üggyel foglalkozni, Jablonczay Pethes János főkapitánynak azonban tudomására jutott a dolog. Nem is alaptalanul úgy látta, hogy Szabolcs megye a kerület alighogy visszanyert önállóságát korlátozni akarja, ezért 1791. szeptember 21-én közjogi érvekkel is megtoldott szemrehányó levelet írt Budáról Győrffy Mihály kerületi táblabírónak: Csodálkozom rajta, hogy nem az úrtúl, hanem másoktól esik értésemre, hogy nagyméltóságú báró és Ttes Szabolcs vármegyei főispán úr őexcellentiájának a volna a szándéka, hogy az említett Ttes vármegye egyik fizikusa grémiumunkban accomodáltassék. Óhajtanám sok tekintetekre nézve, ha e részben őexcellentiája kívánságát 87 Közgy. ir. 1791. Fasc. 7. №6. 88 Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár. 1790. Prot. 1. Folio 147. №807. 89 HBmL. Közgy. ir. 1787. Fasc. 10. №118. 90 Uo. 1791. Fasc. 7. №7. Splényi Gábor bárót (1734-1818), a Habsburgok feltétel nélküli hívét II. Lipót nevezte ki Szabolcs vármegye főispánjává. Ekkor még nem kívánták meg, hogy a főispán lakása a megye székhelyén legyen, ezért lakhatott Splényi Kassán. 670